Kneipp Sebestyén: Vizkurám évi tapasztalat alpján… A betetségek gyógyitása és az egészség megóvása végett (Budapest, 1893)
I. Rész. Vízalkalmazások - Edzési szerek - b) Fürdők
ütések, nehéz székelés, aranyér, görcsös és kólikaszerü (széltolulás) jelenségek eseteiben. IV. Teljes uagy egészfürdők. E fürdőket is meleg és hideg fürdőkre osztjuk fel. Mindkét félét használhatják úgy egészségesek, mint beteg emberek. 1. A hideg egészfürdőt. Kétféle módon használhatjuk: vagy beleállunk, vagy fekszünk egész testünkkel a hideg vízbe, vagy, hogy a viznek a tüdőre való érezhető nyomását kikerüljük (bár ez nem veszélyes) csak hónaljunkig merülünk a vizbe, úgy, hogy a tüdőcsúcsok szabadon maradjanak, s felsőtestünket kézzel vagy durva vászonnal gyorsan lemossuk. Egy ily hideg egész-fürdő legrövidebb tartama egy fél perez, leghosszabb, a mit tovább nyújtani nem szabad három perez. E kivételes nézetre alább még visszatérek néhányszor. Itt csak annyit jegyzek meg, hogy körülbelöl 20 év előtt még magam is más véleményben voltam ezt illetőleg, hosszabb tartamú fürdőket rendeltem, s abban a hi;ben éltem, hogy a vizgyógyintézetek a legjobb módszertől nem tévedhetnek messzire. A sok évi tapasztalást magamon és másokon való mindennapi praxis, már rég ideje megtanitottak, e szerintem, jobb hatású gyógyításra. Megtanitottak arra, hogy szilárd meggyőződéssel ezt az elvet valljam jónak és igaznak. Minnél rövídebb tartamú a fürdő annál jobb a hatás. A ki egy perczet tölt a hideg teljes-fürdőben, okosabban és biztosabban cselekszik, mint a ki öt perczig marad abban. Használja bár egészséges, vagy beteg e fürdőket én elvetendőknek tartom azokat három perez- nyiidőntúl. E meggyőződés, mi számtalan tény nyomán támadt és erősödött, magyarázza meg, hogy egyrészt a vizgyógyintézetek durva alkalmazásai, másrészt a megfontolatlan nyári fürdésekről, meg vannak a saját nézeteim.