Klug Nándor dr.: A szinérzésről indirect látás mellett (Budapest, 1875)

A SZINÉRZÉSRÖL INDIRECT LÁTÁS MELLETT*.

21

— mint Aubert és én tettük — a felület központjától, akár

— mint Woinoio akarja — annak szélétől számítsuk a szögértéket, nagyon elesik egymástól azom hely, melyen az 1 □ mm.-nyi felületet érzem, attól, a hol a 16 □ vagy épen a 36 □ mm. kiterjedésű felület színe még megösmerhető. Woi- noic szerint minden színnek megfelelőleg van a reczeliártyán bizonyos határozott kiterjedésű felület, melyen ezen szin megérezhető ; ő ezen szinérzési képesség határát a vörös és zöld szilire nézve még perczekre terjedő pontossággal is közli, a nélkül azonban, hogy egyszersmind azon papirkák nagyságát megemlítené, a melyekkel észleleteit tette. Schelske, ki szerint, a*mint már tudjuk, a vörös szin megérzésének éles határa van, Woinoiv-nál sokkal nagyobb értéket talált. 0 körülbelül 3 mm. magas és 2 mm. széles színes foltot használt, nála az érzés határa ellipticus, míg Woinow-nk\ kerekded. Ha Schelske nagyobb felületet vett volna, valószínűleg a vörös szinérzés határát is még tovább terjedőnek találja. Arról, hogy szemünk az egész láttéren belől a vörös szin iránt fogékonysággal bir, a más helyen említendő kísérleti eredményeken kívül, még ügy is meggyőződhetünk, ha szemeinket behúnyva az ég felé tekintünk. Ilyenkor az egész láttér vérvörös színben mutatkozik, a nélkül, hogy ezen vérvörös szinérzés valahol éles határral végződnék.

Miután szinérzésünk éles határral semmikép nem bir, az Aubert szabályától eltérő észleletnek más okának kell tehát lenni. A Vl-ik táblázat szerint ugyanazon 2 mm. széles, de 18 helyett csak 6 mm.-hosszú négyszög, úgy mint az V-ik táblán, a nézirányra függélyes állás mellett lett megfigyelve. Ezen hatodik táblázat a negyedik táblázat értékeivel megegyező értékeket mutat fel. Az V-ik és Ví-ik rendbeli kísérletek között lényeges különbség van. Az V-ik táblázatbeli észlelés alkalmával a színes felület a reczehártya igen különböző helyeire esett, a kép közepe aránylag legközelebb jutott a sárga folthoz, a két vég pedig attól mind tovább és tovább, a reczehártya olyan helyeire, melyek szinérzési képessége mind inkább gyöngébb. Mi ily esetben nem fogjuk a négyszög közepét színesnek, a többi távolabb eső, s a reczehártya gyöngébb ingerlékenysége miatt színében meg nem érezhető