Klug Nándor dr.: A szinérzésről indirect látás mellett (Budapest, 1875)
22 DR. KLUG NÁNDOR részét színtelennek ítélni, hanem kiegészítjük képzeletünkben az egészet úgy, hogy a fehér vagy határozatlan érzést az egész képre kiterjesztjük. Ellenben midőn, mint a hatodik táblázat kísérleti sorozatánál, a kétharmaddal kisebb kép a recze- hártyán megközelítőleg egyenlő szinérzési képességgel biró helyet érint, ez érzés hozzá vegyülő sok színtelen érzés által zavarva nem lesz és így tovább terjedőnek ítéltetik. A távolság tehát, melyben valamely tárgy színét indirect látás mellett megösmerni képes vagyok, a tárgy kiterjedésével nagyobbodik, de csak akkor, ha a tárgy képe a reczehártya oly részeire esik, melyek közel megegyező szin- érző képességgel bírnak, IV. Az indirect színlátás és a látott tárgy fényereje közti viszony. 8. §. Mile ') de főleg Förster kimerítő vizsgálatai óta tudjuk már, hogy valamely világító tárgytól a legtöbb fény direct látás mellett jut a szembe ; minél ferdébb irányt követ a fény, annál csekélyebb mennyiség térhet a szem belsejébe és így annál fényszegényebb lesz a tárgy képe is. A beeső fénykúp alakja tudniillik legnagyobb, ha a fény a láttengelylyel párhuzamosan haladhat, és azon arányban kisebbedik, a mint nagyobb és nagyobb szöget képez vele. E szerint várható, hogy, ha egyenlő felületű színes tárgytól egyik esetben több, a másikban kevesebb fény sugárzik ki, a tér is melyen belül színe megösmerhető, különböző nagy lesz. 9. §. Azon kísérletek, melyekről eddig szólottám, ugyanazon intensiv fénnyel vitettek végbe, a menynyiben minden esetben a színkép illető színének fényereje egy homályos üveg által gyengítve lett. A YH-ik ésYIII-ik táblázat kísérleteinél úgy, mint a Il-ik táblázatnál, a felület oldalhossza 2 mm. volt, azonban míg a YH-ik táblázat szerint homályos üveg nem volt a tükörlap mögé illesztve, addig a YIII-ik táblázat eseténél egy ily üveg helyett kettőt is vettem. A YlI-ik táblázatból látjuk, hogy, midőn a homályos J) Pogg. Annalen, 42. k. 1837.
