Kidd Benjamin: Társadalmi Evoluczió (Budapest, 1905)
II. Fejezet. Az emberi haladás feltételei
46 MÁSODIK FEJEZET. nak, noha a mozgalom iránya akkor még fel sem ismerhető; de a múlt eszméi és eszményei az emberek lelkén továbbra is uralkodnak. A hit korszakai a harcz korszakainak bizonyulnak, nem kevésbbé, mint a megelőzők; és a világ haladása egyre folytatódik a harcz és háború zaja közepette. A nyugati hatalmak lassankint az első sorba emelkednek s az erőteljes élet, a melyet élnek, egyre tágabb körben érezhető. Az inkább helyi természetű vetélkedésekből lassankint kezd az új világ birtokáért s azzal a terjeszkedő népek számára alkalmas helyért való nagy küzdelem kialakulni. A tizenhetedik és tizennyolczadik századot oly események töltik be, melyek ama nagy erkölcsi és politikai forradalom haladását jelzik, a mely, mint látni fogjuk, hivatva van a világ jövendő fejlődését a legerősebben befolyásolni. Ám ez események az egyre folyó vetélkedést korántsem akasztják meg; a nemzetek villongása tovább foly s a XVIII. század vége felé járván, eldöntetlenül hagyja azt a bámulatos párbajt, mely Nyugat-Európa két vezető nemzete közt a jövőben való befolyásosabb helyért a világnak csaknem minden pontján folyik. Látjuk, a mint az angolszász medréből kicsap s tovább hömpölyögve, új területeket foglal el s miként ősei, maga is sokféle országban letelepszik. Ez a látvány kiválóan érdekes. 0 mélyen megérezte altru- isztikus hatását, sok más fajnál mélyebben, amaz erkölcsi rendszernek, melyen nyugati művelődésünk épült. Látta, mint irtottak ki más fajok egész fajokat, mint a régi peruiakat, az aztékeket s a caraibokat, mint űzte ki őket könyörtelenül az erősebb betolakodó, s benne legalább a vágy volt meg, hogy helyesebben cselekedjék. Északamerika szárazföldjét, Ausztrália
