Kidd Benjamin: Társadalmi Evoluczió (Budapest, 1905)
I. Fejezet. Széttekintés
24 ELSŐ FEJEZET. Ezen iskola álláspontját legtökéletesebben Mill Stuart fejezte ki. „A Társadalmi Gazdaságtan Elvei“ czímű művében. Ez e könyv Anglia gondolkozását a közelmúltban mélyen befolyásolta. Helyesen jegyezték meg,1 bogy Millnek sikerült csaknem valamennyi régi közgazda gondolatát összefoglalni s álláspontjukat a társadalmi kérdésekkel szemben megszabni. Jóllehet, az Angliában most végbemenő nagy változásra bizonyítékaink vannak, Marshall könyve — Principles of Economies, 1890 — érdemes kísérlet arra nézve, hogy a közgazdaságtant szilárdabb alapra helyezze az által, hogy elevenebb érintkezésbe hozza a történelemmel, politikával, erkölcstannal, sőt a vallással is. Mindamellett be kell ismerni, hogy e próbálkozás csupán e tudomány egyik ágának erőfeszítése arra nézve, hogy szilárd alapra tegyen szert, melyet nagyrészt saját hibájából vesztett el. Inkább kissé megkésett kísérlet az a társadalmi tünemények megmagyarázására, miket a közgazdák eleinte számba se vettek és nyilván meg se értettek, mintsem a tudomány tovább fejlődése, ama törvények és okok biztos megértése révén, melyek a tüneményeket létre hozzák. Ha közgazdasági tudományunkat a Stephen Leslie által nemrég megállapított egyszerű tudományos elvvel mérjük meg, azt bizonyára hiányosnak fogjuk találni. „Minden igazi tudományos elmélet magában foglalja ama nagy erők igaz becslését, melyek az intézményeket alakítják s ezért ama határok igaz méltánylását is, melyeken belül azok bármely indítványozott változás által módosíthatók.“ De a köz- gazdasági tudomány aligha mondhatja magáról, hogy 1 U. ott, I. köt. 65. lap.
