Kidd Benjamin: Társadalmi Evoluczió (Budapest, 1905)
I. Fejezet. Széttekintés
SZÉTTEKINTÉS. 25 ezt a fokot elérte volna. Társadalmi tüneményeink folytonosan a közgazdasági elméleteken kívül eső, ismeretlen területeken látszanak mozogni; a közgazdák pedig baktatnak utánuk, a hogy tudnak, de bizony a nézők bámulatának rovására; ügygyel-baj- jal igazítják a régi érvelés és következtetés módszereit az új tüneményhez.1 1 A közgazdák nézeteiben a múlt század folyamán, főként külső nyomás alatt, végbement fejlődést helyesen írja le Marshall. A XIX. század elején a közgazdák alig vetettek ügyet az emberi természet mélyebb kérdéseire, melyeken a tudománynak mindig épülnie kell. Elbizakodva győzelmükben egy sereg sokkal komolyabb gondolkozó felett, nem bajlódtak a socialisták bármely tanának vizsgálásával, s legkevésbbé azoknak az emberi természetet illető okoskodásukkal. De a socialisták mélyen éreztek és tudtak valamit az emberi természet rejtett rúgóiról, melyeket a közgazda számba se vett. Vad rhapsodiáik közt finom megfigyelések és nyomós sugalmazások lappangtak, mikből a bölcselő s a közgazda sokat tanulhatott. Befolyásuk lassankint nőni kezdett. Comte sokkal tartozott nekik; Mill Stuart életének válsága pedig, mint önéletrajzában írja, olvasásukból eredt. „Ha később a mai nézetet a vagyoni megoszlás életbevágó kérdéséről a XIX. század elején érvényben volttal összehasonlítjuk, azt tapasztaljuk, hogy a részletekben való mindennemű változáson és a tudományos okoskodás minden tökéletesedésén kívül, magában a kezelésben van alapvető változás; mert mig a korábbi közgazda úgy okoskodott, mintha az ember jelleme és hatékonysága fix mennyiség volna, a mai közgazda gondosan eszében tartja azt a tényt, hogy az ama körülmények eredménye, melyek között az ember élt. A közgazdák szempontjának e változása részben ama ténynek tudható be, hogy az emberi természet változása az utóbbi 50 év alatt oly gyors volt, hogy erőszakkal magára vonta a figyelmet; részben egyes socialista s más írók befolyásának. De eredményezte azt az egyéb tudományokban való párhuzamos változás is.“ I. köt. 63., 64. lap.
