Kenézy Gyula: Bábakönyv (Debrecen, 1910)
Első rész. Az emberi testről általában; a női medence és a női nemirészek - Második szakasz - 1. A női medence
12 A keresztcsont két oldalához a két csípőcsont tapad hozzá. Az összetapadás nemigen mozgatható. De azért, mert a csontok között porcogó van, alkotása miatt csípőkeresztizesűlésnek mondjuk. 21. §. A keresztcsont alsó végéhez a farcsont van hozzá kötve. A farcsont három-négy eldúrvult kis csigolyából áll. E csontok egymással is, meg a keresztcsonttal is, mozgathatóan vannak izesűlve. 13-ik kép. A csípőcsont külső oldala. Az ízvápa felett levő nagy, lapos rész a bélcsont. Az ízvápa megett van az ülőcsont, előtte a szeméremcsont. Látszik még rajta az ülőgumó és a szeméremízűlet. A bélcsonton az elülső, a hátulsó csípötövis Meg a csípőtaraj. 14-ik kép. A csípőcsont belső oldala. A bélcsont, ülőcsont és szeméremcsont között a határt pontozott vonal jelöli. A bélcsonton látszik a csípőtaraj, csípőtányér, elülső, hátulsó csípőtövis és a csipőkeresztizesülés. Meg az iveltvonal. Az ülőcsonton látszik az ülőgumó, meg felette az ülőtövis. A szeméremcsonton a szeméremizesűlés. 22. §. A két csípőcsont (13. kép) a medence oldalsó és elülső fala. Mindenik csípőcsont három darabból nőtt össze, a comb izvápá- jában. Ettől felfelé van a bélcsont, amelynek felső széle a csípő. Lefelé a két ülőcsont. Előrefelé pedig a két szeméremcsont (lásd a 15-ik képet). E két csont összeköttetése a szeméremizűlet.
