Kellner Dániel dr.: A Nobel-dijas orvosok élete és munkássága (Budapest, 1939)
1910 Kossel: Miből áll a sejt? A sejtmag chemiája
98 rében, aminek oka Kössél szerint abban keresendő, hogy a fehér- vérűek vörös vérsejtjeinek, ellentétben a rendes vörös vértestektől, magvuk van. E magvas vértestek szétesnek és a szabaddá váló nucleinsav. Ezt a nucleinsavat Kössél még további négy részre az elméleti kutatástól egy gyakorlatilag fontos ismerethez, amely egy kóros állapot megértéséhez hoz közelebb. E négy alkotórésszel azonban még korántsem volt a nuciein- 6av összetétele tisztázva. Kössél kimutatta, hogy van még benne foszforsav és igen gazdag nitrogénben is. A. sejtmag másik alkotórésze fehérjenemű anyagokból áll, amelyeknek természetét a híres német Nobel-díjas chemikus, Fischer Emil tisztázta. A nucleinsav felfedezése után Kössél ezekkel a fehérjékkel foglalkozott, különös tekintettel arra, hogy milyen a vegyi kapcsolat a nucleinsav alkotórésszel. Mindjárt vizsgálatai elején az az érdekes tény derült ki, hogy az egyes állatfajok ondószálaiban található nuclein-anyagok vegyi összetétel** egymástól különbözik. Az állati fehérjeanyagok, szervezetünk legfontosabb részeit alkotják végtelen komplikált nagy molekulájú vegyületek, amelyek aminosav nevű alkotórészekből vannak felépítve. Ezek az aminosavak a fehérjemolekula építőkövei maguk is komplikált vegyületek, sokféle változatuk van és ezen sokféle változatból egy- egy csoport épít fel egy-egy fehérjemolekulát. Innen ered a fehérjeféleségek közötti nagy változatosság. A lehetséges kombinációk száma oly végtelen nagy, hogy még az egyes egyének fehérjéi közötti különbségek is elképzelhetők az ilyen chemiai eltérések alapján. Az aminosavakon kívül a fehérjéknek fontos alkotórészei bizonyos lúgos hasadási termékek, amelyeknek kiderítése Kössél legnagyobb érdemei közé tartozik. Sokat foglalkozott Kössél bizonyos egyszerűbb összetételű fehérjék szerkezetével is, így az ú. n. haltejben található protaminek megismerése is az ő nevéhez fűződik. Kössél oly behatóan tanulmányozta őket, hogy más fehérjeféleségek terén való ismereteink messze mögötte maradnak c terület feltárt voltának. Kössél ezen felfedezésének is megvan a közvetlen kapcsolata az élő szervezetben lejátszódó folyama-
