Kellner Dániel dr.: A Nobel-dijas orvosok élete és munkássága (Budapest, 1939)
1910 Kossel: Miből áll a sejt? A sejtmag chemiája
99 tokkal, mert a sejtekben véghezmenő életjelenségek kapcsán a sejt fehérjékből ilyen általa ismertetett protaminek is képződnek. Ugyancsak Kössél írta le a histon nevű fehérjéket is. Sajnos, további részletekbe nem bocsátkozhatunk, mert a szerves chemia nem az a tudomány, amelynek egy-egy fejezetét kiragadva, általánosan érthetővé lehetne tenni. Különösen azokat a iejezeteket nem, amelyeket Kössél választott munkaterületül. A részletek mellőzésével így egyszerűen tudomásul kell vennünk, hogy Kössél életvegytani kutatásai sok értékes ismerettel gazdagították az orvostudományt és hogy Kössél vizsgálatai közelebb hoztak bennünket az élet megértéséhez. Különösen érdekes annak a megállapítása, hogy a sejtmagban levő chromatin, melynek a sejt szaporodásában és az öröklés terén olyan nagy a jelentősége, egy egészen speciális öszetételű anyag. Különleges összetétele bizonyára összefügg a chromatinszemcsék élettani funkcióival. Ezek a nitrogén és foszfortartalmú atomcsoportok azok, amelyek a sejtoszlásnál először jönnek mozgásba és a termékenyítés is az ő feladatuk. Ezekről a chromatin szemcsékről Morgannak, az 1933. év Nobel-díjasának örökléstani munkásságáról »zóló fejezetben még sok szó esik. Az orvostudomány egy speciális ágából, az életvegytanból merült fel Kössél munkássága révén a fent vázolt új ismeretcsoport, amely egy egészen más témakörre, az örökléstanra vonatkozó ismereteinket tette teljesebbé. A tudósok saját céljaik elérése érdekében folytatják kedves témájukon vizsgálataikat, de minden egyes elért eredmény szervesen kapcsolódik össze mások felfedezésével és az orvostudomány hatalmas épületében egyetlen épületkő sem marad felhasználatlanul.
