Kellner Dániel dr.: A Nobel-dijas orvosok élete és munkássága (Budapest, 1939)
1909 Kocher: A pajzsmirigy
88 hogy még az 1870. körül megjelent írásokban is azt olvashatjuk, hogy a pajzsmirigy működése ismeretlen rejtély és csak azt tudták róla, hogy megnagyobbodása különböző kellemetlenségek okozója. Állatkísérletekben végeztek ugyan pajzsmirigy kiirtásokat. de nem figyelték meg eléggé a keletkezett elváltozásokat és a kiirtás kapcsán történt elhalálozásokból mindössze azt következtették, hogy a pajzsmirigy életfontos szerv lehet. A pajzsmirigy rejtélyét nem elméleti kutatók oldották meg, hanem a gyakorlat emberei, a sebészek. Kiindulásul olyan feladat szolgált, amely tisztán gyakorlati irányú volt. A golyvás betegnek sokszor hihetetlenül nagyra nő a pajzsmirigye és összenyomja a légcsövet, a beteg nem tud lélegezni és a fenyegető fulladástól kell őt megmenteni. Az életveszélyes helyzet megoldása egyszerűnek látszik: el kell távolítani a bajt okozó golyvát, meg kell operálni a beteget. Sajnos, az első ilyen próbálkozások az operált beteg halálával végződtek és csak amikor a vérzéscsillapítás, az altatás, a steril, aseptikus sebészi ténykedés kialakult, vált a pajzsmirigy műtét kivihetővé. A műtétet a sebészek olymódon végezték, hogy az egész megnagyobbodott pajzsmirigyet teljes egészében kihámozták. A sebészeknek ez a ténykedése azonban bizonyos nem kívánatos következményekkel járt, amelyeket Theodor Kocher, svájci sebész ismert fel a maga valójában és amely felismerés egyben világosságot derített magának a pajzsmirigynek a működésére is és sok más elméletileg és gyakoraltilag is nagyfontosságú probléma megoldásához vezetett. Theodor Kocher 1841 augusztus 25-én született Bernben. Atyja főmérnök volt, aki jól értett hozzá, hogy fiát munkaszeretetre nevelje. — Kitüntetéssel letett doktorátusa után (1865) Demme, Lücke, Billróth és Langenbeck klinikáin képezte ki magát sebésszé és 1872-ben Lücke utódaként a berni egyetemi sebészeti klinika igazgatótanára lett. Kocher fiatal asszisztens korától kezdve a legkülönbözőbb elméleti és gyakorlati sebészeti problémákon dolgozott és alkotott újat. Első munkái közé tartozik a vérzéscsillapítás egy új eljárásé-
