Kellner Dániel dr.: A Nobel-dijas orvosok élete és munkássága (Budapest, 1939)
1907 Laveran: A trópusi betegségek kórokozói
70 maláriát látott és érdeklődése a számára új betegség felé fordult. Betegeit halálukon túl is figyelemmel kísérte és felboncolta a maláriában elhaltakat. Már 1850 óta ismeretes volt, hogy a malarias betegek szerveiben fekete elszíneződés, pigmentáció lép fel, de nem volt bizonyítva, hogy ez csupán maláriásoknál található. Laveran először ezt a kérdést akarta tisztázni a malária biztosabb diagnózisa szempontjából. A vér mikroszkopikus vizsgálatánál azt találta, hogy a fehérvérsejtek festékszemcséket tartalmaznak, de ezenkívül a vörös vértestekben talált bizonyos, különös alakú kis képleteket, amelyek eddig teljesen ismeretlenek voltak. Ezeknek az alakjuk igen változatos volt, látott félhold alakokat, máskor gyűrűalakokat és 1880-ban kis, fonálszerű, élénken mozgó kis állatkákat, amelyek kis ostorhoz hasonlítottak és oly hevesen csapkodtak és sürögtek-forogtak minden irányban, hogy a környező vértesteket odébb lökték. Ez a lelet adta meg Laverannak a biztosságot abban a gondolatában, hogy valóban új élősdit fedezett fel és 1881-ben egy értekezés alakjában ismertette a malária kórokozója felfedezését. Közlését nagy- kétkedéssel fogadták. Ebben része volt annak is, hogy Laveran idejében a vér festési eljárásai még nem alakultak ki és friss vérben kellett az ily módon igen rosszul látható plasmódiumokat megkeresni, továbbá, hogy a leírt plasmódiumok egyáltalán nem hasonlítottak az akkoriban oly divatos és újonnan felfedezett baktériumokhoz. Klebs és Tomassi-Crudelli a pontini mocsarak sáros talajában talátak is valamiféle baktériumot 1879-ben és ezekről már- már azt hitték, hogy a malária kórokozói. Laveran, hogy minden kétséget eloszlasson, — nemcsak másokban, de talán önmagában is — 1882-ben Olaszországba útazott és a római Campagna maláriás betegeinek vérében megismételte vizsgálatait és ismételten sikerült kimutatnia a plasmódiumokat. 1884-ben már 480 vizsgálatról számol be és ez a munkája minden későbbi kutatásnak szilárd bázisául szolgál. A malária kórokozójnak felfedezésére vonatkozóan igen mélyrelátóan mondotta Laveran Nobel- előadásában, hogy ő előtte már sokan keresték ezt a kórokozót és neki sem sikerült volna megtalálnia, ha megelégedett volna a
