Kellner Dániel dr.: A Nobel-dijas orvosok élete és munkássága (Budapest, 1939)
1906 Golgi és Cajal: Az idegrendszer szerkezete
65 igen sok külföldi tudományos társaságnak is tagja volt. Madridban róla elnevezett kutató intézetet állítottak fel. A Magyar Tudományos Akadémia kültagjává választotta, a Budapesti Orvos- egyesületnek pedig tiszteletbeli tagja lett. — A patriarchakort megért nagy tudós 1934. július 10-én halt meg. Cajal az általános kórtan számos területén végzett kutatásokat. Eleinte megfelelő intézet hiányában saját költségén rendezett be egy kis dolgozó-helyet. Több, mint száz cikket közölt spanyolul és franciául. 1889-ben jelent meg szövettani technikai kézikönyve és 1890-ben írta meg az általános pathoiógia kézikönyvét. Az agykéreg szerkezetéről írt munkája németül is megjelent. Mindezen és sok más összefoglaló jellegű munkájában rendkívül sok olyan részlet található, amelynek adatai Cajal önálló kutatásainak eredményei. Az izomrost finomabb szerkezete, az idegrostocskák viselkedése az idegsejten belül, a gerincvelő un. gelatin-állományában található idegsejtfajták leírása, az érző és mozgató idegrost elágazások milyenségének tisztázása, mind oly részletkérdések, amelyeknek tisztázásához Cajal munkája sok adatot szolgáltatott. A gerincvelő mozgató sejtjei között talált egy különleges sejtféleséget, amelynek rosjai, mint ezt Len- kössék professzor is megállapította, nem a mozgató, hanem az érző gyökér felé haladnak. A központi idegrendszer támasztó idegszövetének vizsgálata közben úgy találta, hogy a támasztó-szövet többek között az ideghuzalok egymástól való elszigetelésére is szolgál. A csigolya közötti dúcok idegsejtjeinek pontosabb leírását ő adta és a kis-agyvelő és nagy-agykéreg rostozatának és felépítésének ismeretéhez is sok részletkérdés felderítésével járult hozzá. Különösen nagy érdemei vannak Cajalnak a bonyolult felépítésű. 11 rétegből álló retina (a szem idegszövetből álló érző része) szerkezetének pontos leírása és felfedése körül. E hiányos felsorolás alapján korántsem kaphatunk Cajal tudományos egyéniségéről hű képet, mert azt gondolhatnánk, hogy Cajal a Golgi módszer alkalmazásával és annak javításával néhány új tényt fedezett fel szorgalmas munkával az idegrendszer területén. Cajal azonban mindezen felül nagy kritikával rendsze
