Kellner Dániel dr.: A Nobel-dijas orvosok élete és munkássága (Budapest, 1939)
1906 Golgi és Cajal: Az idegrendszer szerkezete
64 mány idegrostjai oldalágakkal vannak összekötettetésben a gerincvelői idegsejtekkel, ami a reflexek és sok más folyamat megértéséhez adott útbaigazítást. Az idegrendszeri kutatáson kívül igen jelentős megállapításokat tett Golgi a malária kórokozója körül is, Golgi volt az, aki a láz fellépése és a parazita fejlődési ciklusai között az összefüggést kimutatta és bebizonyította, hogy a maláriás láz különböző időpontokban való fellépése attól függ, hogy milyen parazitafaj idézte elő a maláriás megbetegedést és milyen fejlődési stádiumban van pillanatnyilag. — Általános pathológiával is foglalkozott, így ő írta le többek között a csontvelőben található elváltozásokat himlős betegeknél stb. Golgi 1894-ben az Istituto Serotherapeico Milanese igazgatója lett. Összegyűjtött munkáit „Opera omnia“ címmel 1903-ban adta ki, három kötetben. A Nobel-díjat 1906-ban nyerte el az idegrendszer felépítésére vonatkozó munkái elismeréseképen. 1926 január 21-én halt meg Páviában. Golgi módszere új korszakot nyitott meg az agykutatás terén és bár kezdetben sok ellenvéleménnyel találkozott az új eljárás, később egyre többen szegődtek hívei közé és egyre többen alkalmazták az új módszert és értek el vele jelentős eredményeket. Golgi nagyszámú követői közül messze kiemelkedik Ramon Y Cajal alakja, akit felfedezései méltóvá tettek arra, hogy Gol- gival a Nobel-díjban megosztozzék. Santiago Ramon Y Cajal 1852 május elsején született Petil- lában (Aragónia) Spanyolországban. Orvosi tanulmányait Sara- gossában végezte atyja irányítása mellett, aki az orvosi fakultás anatómiai tanára volt. 1874-ben mint katonaorvos, Kuba szigeti expedicióban vett részt. Visszatérve 1875-ben asszisztens lett a saragossai egyetemen és 1877-ben segédtanár, majd 1879-ben múzeumigazgató. 1883-ban Valenciába hívták meg az anatómiai tanszékre, 1887-től a barcelonai egyetemen a szövettan és kórbonc- tan tanára, majd 1892-ben Madridba helyezik át, ahol nyugalomba vonulásáig, 1922-ig tanított. Cajal munkásságát az egész világon a legnagyobb megbecsülés jutalmazta s a Nobel-díjon kívül számos más díjat is nyert,
