Kellner Dániel dr.: A Nobel-dijas orvosok élete és munkássága (Budapest, 1939)
1906 Golgi és Cajal: Az idegrendszer szerkezete
63 mat és osmium keverékben kellett több napig egy bizonyos hőmérsékleten tartania, azután az ilymódon előkészített anyag po- kolkőoldatba került. Ez a momentum az eljárás legfontosabb része. A pokolkő (ezüstnitrát, lapis) átitatja az idegelemeket és ezüsttartalma, mint végtelenül finom szemcsesorozat csapódik ki sötét fekete színben a rostok lefutása mentén. Ha most aztán az agyonpácolt kis idegszövet még néhány napos szertartásos pontosságú és körülményes eljáráson megy keresztül és hajszálfinom késekkel leheletvékonyságú szeleteket vágunk belőle, akkor végre a mikroszkóp alá kerülhet és láthatóvá válik az idegszövetben mindaz, ami oly hosszú időn át láthatatlan maradt a kutatók tudni vágyó szemei előtt. Golgi új módszere, amely lényegében azonos elveken alapszik, mint a fotografálás, a lapisoldat ezüsttartalma a fény hatására válik ki és feketedik meg abba a helyzetbe hozta Golgit, hogy új tények egész légiójának felfedezése hulljon ölébe. Uj módszer, járatlan úton való elindulás látszólag könnyű sikerhez vezethet, de csak akkor — ha a kutató a feltárt új utakon nem téved el. És Golgi szeme, gazdag ismeretei és kritikája kitűnő vezetőknek bizonyultak a szövevényes utakon és sikerűit neki a fekete színűre festett idegrostok látszólagos kuszáltságában a rendszert megtalálnia. Golgi új eljárásával elkülönítette az idegsejtek két csoportját: az egyik fajta sejtből egyetlen igen hosszú idegfonal indul ki és halad egy távollevő idegsejt vagy pl. az izom felé, míg a másik csoport sejtjeinek nyúlványa alig, hogy kilépett a sejtből máris elágazik és a környező szomszédos sejteket hálózza be. Az idegsejt, de más sejtek belsejében is finom hálózatot talált és magának az idegrostoknak a finomabb szerkezetébe is Golgi módszere világított bele. Golgi fedezte fel a szaglás agyi központját (1875-ben) és a kis agyvelő szerkezetének első alaposabb ismeretét is neki köszönhetjük. Az agy támasztó szövetét is Golgi különítette el biztosan a tulajdonképeni idegelemektől és mindezzel és még sok más megállapításával lehetővé tette, hogy az agy architektúráját megérthessük. A gerincvelő szövetkezetének vizsgálatakor fedezte fel Golgi azt a fontos tényt, hogy a fehér álló-
