Kellner Dániel dr.: A Nobel-dijas orvosok élete és munkássága (Budapest, 1939)
1906 Golgi és Cajal: Az idegrendszer szerkezete
62 feltáratlan fehér folt. Különösen hiányosak voltak az ismeretek az agyban és gerincvelőben levő töméntelen sok idegsejt egymássá! való összekötetéseit illetően és Adolf Fick, a zürichi egyetem tudós professzora méltán panaszkodik 1860-ban megjelent könyvében, hogy milyen keveset tudunk az idegsejtek és az agy anatómiájáról, pedig ha az agy anatómiája, szerkezete ismert volna, akkor az idegrendszer működésének, az agy élettanának problémái is megoldást nyernének. Az a módszer, amely ezeket a vágyakat jórészt valóra váltotta csak tiz évvel később született meg és a paviai egyetem anatómiai professzorának, Golginak az alkotása. Camillo Golgi 1843 július 9-én született Olasz-Lombar- diában Corteno községben, hol atyja gyakorló orvos volt. Tanulmányait a paviai egyetemen végezte 1865-ben, hol Mantegazza cs Bizzozero tanítványai közé tartozott. 1875-ben a szövettan rendkivüli tanára lett, majd egy ideig Siennában tanította az anatómiát és 1881-től ismét a paviai egyetemen ténykedett, mint a kórbonctan rendes tanára és az intézet igazgatója. Golgi pályája kezdetén már különböző festési eljárásokkal igyekezett az agy szerkezetének titkait feltárni, de a használatos festési eljárások töméntelen sejtet és rostot mutattak csupán, de a sejtekről nem lehetett tudni, hogy valódi idegelemek-e vagy pedig csak a támasztószövetekhez tartoznak és a rostok lefutását sem tudták azok összevisszaságában követni. Nem tudták, hogy a rostok honnan indulnak, hova vezetnek, az agy egész fehér állománya kusza értelmetlen hálózat benyomását keltette. A his- tológusok hiába törekedtek más szövetek festésénél jól bevált eljárásaikat az idegszövetnél is alkalmazni, a részletek differenciálása nem sikerült, míg végre Golginak sikerült igen szövevényes és finom eljárást kidolgoznia, amely a probléma megoldását hozta. (1870) Hogy milyen göröngyös lehetett Golgi útja az első jól sikerült készítményig azt eléggé mutatja az a tény, hogy amíg a kimetszett kis agyvelődarab a mikroszkóp alá kerülhetett, ahhoz legkevesebb négy, de többnyire tizenkétnapos előmunkálatra ▼olt szükség. A kimetszett idegszövetet először kaliumbichro-
