Kellner Dániel dr.: A Nobel-dijas orvosok élete és munkássága (Budapest, 1939)
1906 Golgi és Cajal: Az idegrendszer szerkezete
61 Golgi és Ca ja I; Az idegrendszer szerkezete. Ha az agyvelőt késsel felmetszük, akkor a metszéslapon te- kervényes szürke kerettől övezve fehér területet látunk, amelyen apró piros pontok tűnnek elő. E kis piros pontok az erek átmet- szetei és ezeken kívül a fehér alapon még legfőbb egy-egy szürkés elmosódott szigetet figyelhetünk meg. Ettől a néhány részlettől eltekintve homogén lágy massza fekszik előttünk, amelyről igazán nehéz elképzelni, hogy valami finomabb szerkezete is lehet és hogy ez a nyálkás kocsonyás anyag lelki életünknek a székhelye. Egy rövid évszázaddal ezelőtt az orvosok is tanácstalanul állottak az agyvelő rejtélyével szemben és hiába törték a fejüket a legkiválóbbak is, hogy belelássanak az emberi élet legtitokzatosabb műhelyébe, a gondolkozás székhelyébe. Zseniális próbálkozásokban nem volt hiány, de bármily sok értékes adat volt is nyerhető a különböző eljárásokkal festett agyrészletek mikroszkópos vizsgálatával, az emberi agynak alacsonyabb rendű állatok idegrendszerével való összehasonlítása által vagy embriók különböző fejlődési stádiumában levő agyának vizsgálatával, az agy finomabb szerkezete titok maradt. Legtöbb eredménnyel járt még az élettani kísérleti módszer, amikor is egy-egy agyrészlet sértése után bekövetkező rendellenességeket figyelték meg és még inkább az idegbetegségekben szenvedők klinikai észlelése, amikor a tünetek pontos feljegyzése s a bonctani lelettel való egybevetése sok értékes adatot szolgáltatott az agy szerkezetére vonatkozóan. Mindezekkel a módszerekkel sikerült az érzésnek, a mozgásnak egy-egy pályáját a gerincvelőben, sőt az agyvelőben is meghatározni, de az agytérkép igen nagy területe maradt még mindig 1906,
