Herzog Ferenc dr. (szerk.): A belorvostan tankönyve 2. (Budapest, 1932)
Herzog Ferenc dr.: A szív és a vérerek betegségei
66 lentyűhiba rendszerint súlyosbodik, a kórjóslat az arteriosklerózisos bilientyűhibákban tehát rosszabb. A billentyűknek heges összenövése és zsugorodása endokarditisz következtében sokkal kevésbbé halad előre, sőt bizonyos idő múlva talán egyáltalán nem változik már többé és ezért azon billentyühibák, amelyek endokarditisz folytán keletkeznek, többnyire nem fokozódnak lényegesen. Ezeknek a hibáknak kórjóslata tehát ezen szempontból jobb. A szifilis okozta billentyűbajokban pedig a fajlagos gyógyítással sikerülhet a hiba súlyosbodását megakadályozni. Végre a legfontosabb a billentyűhibák kór jóslatára nézve, hogy a szívizom hogyan viselkedik, hiszen a szívizom az, melynek tágulása és hipertrófiája a hibát kompenzálja. Ha hosszú időn keresztül kompenzált volt a hiba, ha az semmiféle kellemetlenséget nem okozott, úgy hogy a beteg nem is tudott arról és jól el tudta végezni teendőit, sőt megerőltetéseket is jól eibírt, akkor nincsen okunk abban kételkedni, hogy a billentyűhiba valószínűleg sokáig kompenzált marad, sőt lehetséges, hogy a hiba egyáltalában nem fog dekompenzálódni. Különösen ilyenkor kell óvatosnak lennünk abban, hogy mit közöljünk a beteggel. Ilyenkor nemcsak felesleges, de sokszor káros, ha a beteg megtudja, hogy a szíve nem ép, mert ez a betegben felesleges aggodalmat kelthet, életét elkeserítheti. De ilyenkor a kórjelzés közlése nélkül is rendszerint elérhetjük azt, hogy a beteg a szükséges életmódot megtartsa. A kórjóslat ezenkívül nagy fokban függ a beteg külső körülményeitől és egyéni tulajdonságaitól. Kényelmes, mértékletes életmód, nyugodt kedély, kedvező anyagi viszonyok jó hatással vannak. Ha kifejlődött a dekompenzálás (1. 11. lapon), a kórjóslat főleg attól függ, hogy milyen módon reagál a szív megfelelő magatartásra és gyógyszerekre és nem annyira attól, hogy milyen súlyos a dekompenzálás. Súlyos, de gyorsan javuló dekompenzálásban jobb a kórjós- lat, mint a kisebbfokú, de nehezen javulóban. Ha sikerült teljesen megszüntetni a dekompenzálást, természetesen sokkal jobb a kórjóslat, mintha a billentyühiba, akár csak igen kis fokban is dekompenzált maradt. Az utóbbi esetben ugyanis igen valószínű, hogy a beteg csakhamar megint súlyosabb dekompenzá- lásba jut, míg az előbbiben megfelelő életmód mellett hosszú ideig is a keringés teljesen rendes maradhat. Általános tapasztalat szerint nem egyforma a különböző bilien- tyűhibák dekompenzálásának kórjóslata. Az aorta hibái sokszor nehezebben kompenzálódnak, gyakran pedig egyáltalában nem szüntethető meg teljesen a dekompenzálásuk. Sokszor a bal vénás szájadék szűkülete folytán keletkezett dekompenzálás sem szüntethető meg teljesen, míg az insufficientia v. bicuspidalis okozta dekompenzálás
