Herzog Ferenc dr. (szerk.): A belorvostan tankönyve 2. (Budapest, 1932)
Herzog Ferenc dr.: A szív és a vérerek betegségei
65 nak ezen alakját. A kéthegyű billentyű elégtelenségének és a bal vivőeres szájadék szűkületének dekompenzálásakor viszont gyakrabban látunk erős vénás pangást és súlyos ödémát, mivel ezen hibákat a jobb kamra is kompenzálja és ezért dekompenzáláskor ennek ereje is csakhamar gyengül, ami az említett következményekkel jár. Az utóbbi billentyűhibákban látjuk gyakran egészen akutan kifejlődni a -súlyos dekompenzálást. A dekompenzálásban a szíven keletkező pangásos tágulás is leginkább azon szívrészekben fejlődik ki, amelyeknek működése a billentyűhiba következtében meg van nehezítve. Az aorta billentyűhibáiban a bal kamra, a kéthegyű billentyű inszufficienciájá- ban a bal és a jobb kamra is kitágul. Ennek pangásos tágulását csakhamar követi a gyenge izomzatú jobb pitvarnak kitágulása, az utóbbi okozza a szívtompulatnak erős megnagyobbodását jobbfelé. A dekompenzálásban gyakori relativ inszufficienciák a kitágult szívrészek bil- Jentyűin keletkeznek. Ott, ahol a pangásos tágulás a legnagyobb, fejlődhetik ki leginkább a billentyűk relatív elégtelensége. A pangásos dilatáció és a relatív inszufficiencia sokszor annyira megváltoztatja a kopogtatási és hallgatódzási leletet, hogy a helyes kórjelzés lehetetlen, amíg a billentyűhiba dekompenzált. Néha a hiba hosszú ideig, évekig kis fokban dekompenzált és azután hirtelenül, nagyobb megerőltetés vagy izgalom folytán, célszerűtlen életmód, gondok vagy nélkülözés következtében, de sokszor kimutatható ok nélkül súlyossá lesz a beteg állapota. Gyakran a terhesség és a szülés hozza a beteget súlyos állapotba. Ezen szempontból a koraszülés nem kedvezőbb a rendes szülésnél. A poliartritisz kiújulása vagy a billentyűhibával összefüggésben levő folyamat: bronhitisz, bronhopneumónia, embóliák, vérzések, tüdőinfarktusz, endokarditisz, mely a beteg billentyűn aránylag gyakrabban fejlődik ki, mint az ép billentyűn, előmozdíthatja a dekompenzálásnak kifejlődését. A kórjóslat a billentyűhiba súlyosságától, a billentyűhibát okozó ■elváltozás természetétől és ezenkívül nagy mértékben a szívizomnak viselkedésétől függ. A billentyűhiba nagyságára, a szűkületnek és az inszufficienciá- nak fokára, a következményes hipertrófiából és tágulásból követkéz tétünk. Ezen kompenzáló elváltozások annál kifejezettebbek, a tágulás annál nagyobb, a hipertrófia annál erősebb, minél nagyobb a hiba. A kompenzáló tágulás megítélése természetesen csak akkor lehetséges,, ha a betegnek keringése rendes, ha nincsen pangás, ha tehát a szíven nincsen pangásos tágulás. A billentyűhiba kórjóslata természetesen jobb, ha a szűkület, illetve a billentyűelégte'enség nem nagy. A billentyűhibát okozó betegség szerint is különböző a kórjóslat. Az arteriosklerózis előrehaladó folyamat lévén, az ilyen eredetű bil5 Belorvostan tankönyve. II. 3. kiadás.
