Herzog Ferenc dr. (szerk.): A belorvostan tankönyve 2. (Budapest, 1932)
Herzog Ferenc dr.: A szív és a vérerek betegségei
64 endokarditiszes heges kötőszövetnek zsugorodása, még inkább a szifilisnek, az arteriosklerózisnak előrehaladása a billentyűkön súlyosbíthatja a hibát, főleg azonban a szívizom megbetegedésétől vagy épségétől függ a billentyűhiba kórlefolyása. Amíg a szívizom hiper- trófiája és tágulása teljesen kompenzálja a hibát, addig a beteg egészen jól érzi magát, szíve ugyan más módon, de tökéletesen elvégzi munkáját és természetesen az ilyen beteg keringése is a rendes módon történik. Sokszor a beteg állapota évtizedekig, sőt mindig ilyen marad és a billentyűbántalom egyáltalában nem csökkenti a munkaképességet. Az esetek egy részében a szívnek rezerv ereje is nyilván rendes: ennek bizonyítéka, hogy billentyűbajban szenvedő emberek a háború megerőltetéseit, izgalmait és nélkülözéseit is elviselték anélkül, hogy szívgyengeség, dekompenzálás támadt volna. A legtöbb esetben azonban idővel kifejlődik a dekompenzálás. Ritkábbak azok az esetek, amelyekben már kezdettől fogva dekom- penzált a billentyűhiba. A dekompenzálás többnyire lassan kezdődik. A bevezetésben tárgyalt tünetek mind kifejlődhetnek a szívműködés elégtelensége következtében, eleinte azonban, sőt néha hosszabb időn keresztül is csak az egyik vagy a másik dekompenzálási tünetet találjuk a betegen, mint a szívműködés hanyatlásának jelét. így eleinte néha nincsen más tünet, mint erősebb mozgáskor fulladás, vagy pedig gyorsabban fárad a beteg. Máskor a bokák körül estére kifejlődő, reggelre elmúló anaszarka az első jele a dekompenzálásnak, vagy pedig a nykturia mutatkozik legelőször. Nem ritkán a pangás folytán megnagyobbodott máj okozza a betegnek első panaszát: nyomásérzést az epigasztriumban és a beteg a gyomrára panaszkodik, midőn az orvoshoz fordul. Fontos a beteg állapotának megítélése és a gyógyítás szempontjából, hogy ezen tüneteket más dekompenzálási tünetek hiányában is helyesen értelmezzük. A rendszerint szifilises, néha arteriosklerózisos eredetű aortahibák leginkább az élet derekán, illetőleg öreg embereken fordulnak elő; néha e hibák esetében az angina pectoris teszi súlyossá a beteg állapotát. A bal vénás szájadék hibái viszont többnyire fiatal egyéneken fejlődnek ki, mert ezeknek a hibáknak gyakori okozója a poliartri- tisz és az akut fertőző betegségek rendszerint a fiatal korban, sokszor már a gyermekkorban támadják meg az embert. Azonban a dekompenzálásnak tünetei is mások a különböző billentyühibákban, mert a szívnek nem ugyanazon része merül ki a dekompenzáláskor. Az aorta billentyűhibáiban dekompenzáláskor gyakran csak csekély a vénás pangás és az ödéma, a diszpnoé pedig rendszerint súlyos. Ezen billentyűbántalmakat a bal kamra kompenzálja és dekompenzáláskor ezen szívrész gyengül először és ez okozza a dekompenzálás-
