Herzog Ferenc dr. (szerk.): A belorvostan tankönyve 2. (Budapest, 1932)

Herzog Ferenc dr.: A szív és a vérerek betegségei

63 Stenosis aortae. Jóval ritkább, hogy az insufficientia v. bicuspidalis együtt van insuff. v. tricuspidalisszal. A billentyűhibáknak együttes kifejlődése esetleg megnehezíti a hibáknak felismerését. Általában az a szabály, hogy több bihentyűhiba esetén a tünetek az illető billentyűhibák tünetei összegének felelnek meg. Előfordul azonban, hogy az egyik billentyűhiba tüneteit csök­kenti vagy részben meg is szünteti a másik hiba. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a billentyűhibák egymást kompenzálják, vagyis nem azt, hogy az egyik hiba okozta működészavart csökkenti a másik hiba, mert csak a hibák tünetei csökkennek ilyenkor. Különösen olyankor mosódhatnak el a tünetek, ha valamely bihentyű inszufficienciájához ugyanazon szájadék szűkülete társul. így a stenosis ostii ven. sin. dobbanó első hangja hiányozhatik, ha egyúttal elégtelenek ezen szá­jadék billentyűi. Az aorta stenózisa és billentyűinek inszufficienciája együttes kifejlődésekor szintén nem összegeződnek egyszerűen ezen hibák tünetei. Minél nagyobb a stenózis, annál kisebb többnyire az inszufficiencia, úgy hogy a pulzus ilyenkor kevésbbé gyors. A műkö­dés szempontjából azonban valószínűtlen, hogy az egyik hiba a mási­kat megjavítaná, még akkor sem valószínű ez, ha ugyanazon a szája- dékon van a két hiba. Ha például az aorta-inszufficienciához stenózis társul, akkor ez ugyan csökkenteni fogja az inszufficienciát, mert a szűkebb szájadékon kevesebb vér fog visszafolyni, de másrészt a stenózis megnehezíti, hogy az inszufficiencia kompenzálására szük­séges nagyobb mennyiségű vér könnyen bejuthasson az aortába. Amit ilyenkor az egyik irányban javít a stenózis, annyit ronthat a másik irányban. A kórjelzés felállításakor azonban nem szabad azzal megeléged­nünk, ha a tárgyalt tünetek alapján felismertük a billentyűhibát. Igen fontos, hogy azt is meghatározzuk, hogy a billentyűbántalom milyen eredetű. A kóroktani diagnózis, főleg annak eldöntése, hogy endo- karditiszes, lueszes vagy arteriosklerózisos-e a billentyűbántalom, a betegség súlyosságának és kórjóslatának megítélésében fontos. A kór­előzményen kívül a billentyűhiba helye és esetleg a szifilisnek és az arteriosklerozisnak egyebütt is kimutatható tünetei teszik lehetővé ennek felismerését. Kórlefolyás. A billentyűbántalmak, mivel a billentyűk anató­miai elváltozásai nem fejlődnek vissza, sohasem múlnak el, ha egy­szer már kifejlődtek (1. endokarditisz). Leírtak ugyan gyógyult billentyűhibákat, mégis kérdéses, hogy ez előfordul-e, esetleg ezen esetekben hibás volt a kórjelzés. A biilentyűhibák kórlefolyása első­sorban attól függ, hogy a szívizom tágulásával és hipertrófiájával mennyire és meddig tudja kompenzálni a hibát és csak másodsorban függ a billentyűhibát okozó folyamat súlyosbodásától. Ugyanis az

Next

/
Thumbnails
Contents