Herzog Ferenc dr. (szerk.): A belorvostan tankönyve 2. (Budapest, 1932)
Herzog Ferenc dr.: A szív és a vérerek betegségei
60 nak tehat kevesebb vért kell továbbítania, kevesebb munkát kell végeznie, ezért izomzata megfogy. E billentyűhiba tünetei: látható vagy tapintható lüktetés a szív felett (jobb kamra hipertrótia), a szívtoinpulat rendes nagyságú (a gyakori dekompenzálás miatt azonban pangásos dilatáció folytán jobbra és balra is nagyobb lehet a tompulat), az art. pulmonalis második hangja ékelt és nagyon jellemző végre a diasztolés zörej, mely a szűkült szájadékon keletkezik. A zörej a szívcsúcson hallható a legerősebben. Néha, mert a bal kamra a hipertrófiás jobb kamra miatt távolabb van a mellkasfaltól, a zörej legerősebb a csúcslökéstől balra vagy kissé felfelé. Esetleg a hát felé vezetődik a zörej, míg egyebütt a szíven gyengébb vagy egyáltalán nem haliható. Sokszor a szívcsúcson a diasztoléban surranást (frémissement cataire) lehet tapintani, amelynek ugyanaz a jelentősége, mint a zörejnek. A surranás gyakran éppen olyankor erős, amikor a zörej gyenge, vagy amikor egyáltalán nem hallható- zörej. A zörejre, a mondottakon kívül, többnyire milyensége is jellemző. A legtöbb esetben a zörej a diasztole végén, a preszisztóléban erősödik, mivel ekkor a pitvarszisztole folytán gyorsabban áramlik a vér a kamrába. Néha két zörejt hallunk a diasztoléban, egyiket az elején, a másikat a végén, máskor pedig csak a diasztole elején, vagy csak a végén, a preszisztoléban hallatszik egy zörej, vagy zörej nincsen, hanem helyette^kettős diasztolés hang van a szívcsúcson.. Ezen tüneteknek jelentősége ugyanaz. De az is előfordul, hogy igen nagyfokú stenosis ostii venosi sinistri egyáltalában nem okoz zörejt. Igen fontos továbbá, hogy a szívcsúcson az első hang erősebb és rövidebb, dobbanó. Leginkább akkor észleljük ezt, ha kissé dekompen- zált a billentyűhiba. Az első hangnak dobbanó voltát a bal kamra hiányos telődésével, amely miatt gyorsabban következik be a kamra összehúzódása, szokták magyarázni. Átvilágításkor a középárnyékon az art. púim. és a bal pitvar nagyobb teítsége miatt domborúbb a bal középső (2-ik és 3-ik) ív, a jobb kamra hipertrófiája miatt pedig a jobb alsó ív domborúbb, mert a jobb kamra is résztvesz ezen ív képzésében. A tüdőnek induratio bruneája még gyakoribb ezen billentyühibá- ban, mint az insufficientia v. bicuspidalisban. Az érverés rendes, ha a hiba kompenzált. A bal vénás szájadéknak szűkülete aránylag gyakran okoz meglehetősen heves és állandó fájdalmat a mellkasban, főképpen a hátban. A fájdalom sokszor bizonyos helyzetben kisebb, a beteg azért lehetőleg ezen helyzetet foglalja el. A kórjelzés olyankor nehéz, ha a szívtompulat rendes és zörej
