Herzog Ferenc dr. (szerk.): A belorvostan tankönyve 2. (Budapest, 1932)
Herzog Ferenc dr.: A szív és a vérerek betegségei
58 nak azonban a jobb szívfélre is van hatása. A bal pitvarnak nagyobb teltsége és fokozott munkája azzal jár együtt, hogy benne a nyomás a rendesnél nagyobbá lesz. Emiatt a tüdővénákban is fokozódik a nyomás, hiszen a vénák szabadon nyílnak a bal pitvarba. A tüdővénákból a tüdőnek tág hajszálerein keresztül az arteria pulmona- lisba is átterjed a nyomásemelkedés. Ezen nyomásemelkedés miatt a jobb kamrának több munkát kell végezni, szisztolékor nagyobb nyomás ellen kell kisajtolnia tartalmát. A jobb kamra ezért hiper- trófiássá lesz, ürege azonban, amíg a billentyűhiba kompenzált, nem tágul ki. Dekcmpenzáláskor tágul csak ki a jobb kamra és a jobb pitvar is; ezen tágulás azonban pangásos. Ezen bilientyűbántalom kompenzálását tehát az egész bal szív és a jobb kamra végzi. Tünetek. A szívtájon tapintással felismerhetjük a jobb kamra hipertrófiáját, amennyiben a szív felett és gyakran az epigasztrium- ban is diffúz lüktetést tapintunk. A bal kamra hipertrófiája és kitágulása miatt a csúcslökés balra kihelyezett és emelő, erősebb kitágulásakor pedig rendszerint lejebb is van.TTa erős a lüktetés, láthatóvá is lesz az egész szívtájon és az epigasztriumban. A szívtompulat főleg balra, gyakran felfelé is megnagyobbodott, míg jobb határa nem sokkal ér túl a rendes határon, ha kompenzált a billentyűhiba. A szív felett sziszt olés zörejt hallunk, amely a szívcsúcson a legerősebb, a szívcsúcson esetleg szisztolés surranást is tapintunk. Aránylag gyakran feltűnően erős a zörej az art. pulmonalis hallgatódzási helyén, sőt néha a zörej ezen a helyen a legerősebb. Ennek az a magyarázata, hogy a zörejt okozó véráram a bal pitvar felé irányul, a zörej tehát ide vezetődik, a bal pitvar pedig az art. pulmonalis hallgatódzási helyéhez közel van és azonkívül kitágulása folytán még közelebb jutott a mellkasfalhoz. A zörej néha zenei jellegű, többnyire érdes, nem ritkán lágy, fúvó. Állandó hallgatódzási tünet továbbá az art. pulmonalis második hangiéinak ékeltsége, vagyis ezen hangnak erősebb volta az aorta második hangjánál, aminek oka a kis vérkörben levő nagyobb nyomás folytán keletkezett jobb kamra-hipertrófia. Gyakran tapinthatóvá lesz az art. pulmonalis billentyűinek záródása rövid diasztolés sokk alakjában. Dekompenzáláskor a jobb kamra gyengülése folytán az art. pulmonalis második hangjának ékeltsége csökkenhet és ugyanekkor a jobb kamrának és főképpen a jobb pitvarnak pangásos tágulása folytán a szívtompulat erősen megnagyobbodik jobb felé. Az érverés nem tér el a rendestől, ha a billentyűhiba kompenzált. Röntgen-átvilágításkor jellemző ezen billentyűhibára, hogy a középárnyék bal 2-ik és 3-ik íve domború (az art. púim. és a bal pitvar nagyobb teltsége miatt) s azonkívül a bal kamra tágulása és
