Herzog Ferenc dr. (szerk.): A belorvostan tankönyve 2. (Budapest, 1932)
Herzog Ferenc dr.: A szív és a vérerek betegségei
56 kis artériákon is látható. Még a retina erein is lüktetést látunk néha. A fejen az ereknek erős lüktetése miatt a lüktetéssel egyidejű biccentő mozgás keletkezik (Musset-féle tünet). A pulsus celer sokszor nem- csak a kis artériákba, hanem azokon túl a hajszálerekbe és néha még a vénákba is átterjed, tehát oda, ahova rendes körülmények közt nem jut el a pulzushullám. Ilyen módon keletkezik a Quincke-féle kapillá- ros pulzus, amely hiperémiás bőrön (dörzsöléssel idézzük elő a bővérű- séget), vagy a körmök alatt, ha nyomással a körömágy egy részét anémiássá tesszük, látható legjobban. Minden érverésnek megfelelően pirosabbá válik a bőr. Néha a garatban is látszik ez a pulzálás. A kapilláros pulzus nagyon jellemző és gyakori jelenség, de csak igen ritkán fordul elő, hogy a pulzálás átterjed a vénákba. Ezeknek lüktetése is természetesen szisztolés. Jellemző továbbá ezen vénapulzusra, hogy leszorítva a vénát egy helyen, a lüktetés ezen helytől disztálo- san megmarad, centrálosan pedig megszűnik, mert a pulzálás a hajszálereken keresztül az artériából terjed át a vénába. Keletkezése miatt penetrálónak nevezik ezt a vénapulzust. Hasonló jelentőségű a májnak néha észlelhető artériás pulzálása. A pulsus celer gyakran hallhatóvá válik. A betegnek tenyerére könnyedén ráillesztett hallgatócsövön ugyanis hallani lehet az artériák pulzálását (pulsus sonans). A szívtől távollevő más artériákban is gyakran artéria-diasztolés hangot hallunk. Az art. femoralison sokszor kettős hangot hallunk (Traube-féle kettős hang), ezen hang kettős zörejjé lesz, ha a hallgatócsövet bizonyos nyomással illesztjük az érre (Durosiez-féle tünet). A zörejek a nyomás okozta szűkületen keletkeznek. Részben a nagy szisztolés nyomásnak és a folytonos nagy vér- nycmásingadozásnak kell tulajdonítanunk, hogy a betegek, kik gyakran arteriosklerózisban is szenvednek, hajlamosak vérzésekre (orr, retina, agyvelő). A kórjelzés könnyű, ha a szíven megvannak a jellemző tünetek. De ha ezek hiányoznak, pl. ha zörejt nem hallunk, akkor is fel lehet sokszor ismerni az artériákon levő tünetekből ezen billentyűhibát. Stenosis aortae. Az aortaszájadék szűkülete okozta akadályt a bal kamrának kell legyőznie. Ezért a bal kamra hipertrófiássá lesz. A bal kamra ürege azonban addig, amíg a kamra izomzata bírja a nagyobb munkát és a kamra a rendes módon kiürül, nem tágul. Ha igen szűk a stenózis, a kamra üregének kitágulása pangásos tágulás folytán csakhamar elkövetkezik.
