Herzog Ferenc dr. (szerk.): A belorvostan tankönyve 2. (Budapest, 1932)
Herzog Ferenc dr.: A szív és a vérerek betegségei
50 zási helyén habunk, vagy amely másutt is hallható, de ott a legerősebb, a szájadék stenózisára vagy a billentyű inszufficienciájára következtethetünk. Szisztolés zörej a nagy artériák felett stenózist, a két- és háromhegyű billentyűk felett pedig inszufficienciát jelent, mert szisztolékor a nagy erek billentyűi nyitva, az atrioventrikuláros billentyűk pedig zárva vannak. Diasztolés zörej az aorta és az arteria pulmonalis felett inszufficienciának, a két- és háromhegyű billentyű felett pedig stenózisnak a jele, mert diasztolében a félholdalakú billentyűk zárva, az atrioventrikuláros billentyűk pedig nyitva vannak. A zörejek keletkezéséből következik, hogy azok nemcsak a szívhangok idején támadnak, amelyeket a szisztole elején és végén hallunk, hanem hogy azok hosszabb ideig tartanak és sokszor az egész diasztoléban vagy az egész szisztolében hallhatók. Nem attól függ a zörej szisztolés vagy diasztolés volta, hogy a szisztolés vagy diasztolés szívhanghoz van-e közelebb, hanem attól, hogy a szisztole vagy a diasztole idején (1. bevezetés) hallható-e. Közvetetienül a szisztolés hang előtt hallható zörej is diasztolés és nem szisztolés. A többnyire szisztolés akcidentálos zörejeken kívül, melyek bizonyos körülmények között (láz, anémia) fordulnak elő, amelyeknek keletkezése homályos, zörej keletkezhetik a szívben azáltal is, hogy a szájadékok kitágulnak és az ép billentyűk a tágult szájadékot nem tudják elzárni (relatív inszufficiencia). Hozzájárulhat ehhez még a szívizomnak gyengesége is (főleg a papilláros izmoké és a szájadékot körülvevő izomzaté; muszkularis inszufficiencia). E billentyűk záródásukkor t. i. nemcsak lapszerűen fekszenek egymáshoz, hanem az illető szájadékot körülvevő izmok ugyanakkor szűkítik a szájadékot és ezzel elősegítik a billentyűk biztos zárását. Ha a szájadék tágult vagy ha ezen izmok működése gyengült, akkor relatíve elégtelen lesz a billentyű és ilyenkor természetesen éppen úgy keletkezhetik zörej, mint hogyha a billentyűnek elváltozása okozná az inszufficienciát. Az anatómiai viszonyokból következik, hogy a relatív inszufficiencia inkább keletkezik a tágulékonyabb atrioventrikuláros szájadékckon, mint az aortán és az art. pulmonalison. Ennek megfelelően a relatív inszufficiencia okozta zörejek többnyire szisztolésak. Dekompenzált betegnek a pangás folytán kitágult szívén fordul elő gyakran relatív inszufficiencia, amelyet ilyenkor többnyire nem lehet megkülönböztetni a billentyűbántalom okozta inszufficienciától, mivel a kettő következményeiben, a szíven kifejlődő más tüneteiben is hasonlóan viselkedik. Többnyire csak akkor tűnik ki, hogy valamely inszufficiencia relatív volt, ha a beteg keringése rendessé lett. A kompenzálás bekövetkeztével ugyanis megszűnik a pangásos dilatáció és a relatív inszufficiencia, az ettől származó zörej elmúlik. A relatív inszufficiencia zöreje tehát éppen ellenkezőleg változik a keringés megjavulása-
