Herzog Ferenc dr. (szerk.): A belorvostan tankönyve 2. (Budapest, 1932)
Herzog Ferenc dr.: A szív és a vérerek betegségei
49 a szűkület, annál erősebbek lesznek a szívnek ezen következményes elváltozásai. A hipertrófia és tágulás nagyságából tehát a billentyűhiba fokára, súlyosságára következtethetünk. Távolabbi vonatkozásában a két- és háromhegyű billentyű inszufficienciájának és a bal vivőeres szájadék stenózisának a hibás billentyű után következő szívrészre is van hatása, a bal vivőeres szájadék hibáinak azonkívül a kis vérkörön keresztül a jobb szívre is, amiről ezen bikentyűhibák tárgyalásakor lesz szó. Billentyűbántalomban a szív a kompenzáló tágulás és hipertrófia folytán egészen úgy viselkedhetik a vérkeringés szempontjából, mint az ép szív, sokszor a változó körülmények folytán reá háramló munkát jól el tudja végezni és nagyobb megterheléskor is a keringést kellő módon fenn tudja tartani. A billentyűbántalom tehát teljesen kompenzált lehet és sokszor hosszú időn keresztül az is marad. A kompenzálás tehát sokszor tökéletes, sőt a szívnek rezerv ereje rendes lehet és a szív nagyobb munkának is megfelel és nagy erőkifejtésre is képes. Az ilyen billentyühibás szív tehát, bár a szívben a keringés megváltozott, egészen úgy működik a vérkeringés szempontjából, mintha épek volnának billentyűi. A billentyűhibák következtében kifejlődő tágulás természetesen megváltoztatja a szívtompulatnak alakját és nagyságát és aszerint, hogy a szív mely része tágult ki, változik a tompulat alakja. A szívizom hipertrófiájának könnyen felismerhető jele az erősebb lüktetés, de a szívnek erősebb kitágulása is okozhatja ezt. A megnagyobbodott szív, főképpen gyermeken, elődomboríthatja a melikasfalat ( voussure). A billentyűbántalmaknak fontos tünetei a szíven hallható zörejek. Csőben áramló folyadék zörejt okoz, ha a csövön szűkület van. A szűkületen és az utána következő táguláson örvény keletkezik, mely rezgésbe hozza a cső falát. A keletkező zörej a cső falának milyenségén kívül a szűkület fokától és a folyadék áramlásának sebességétől is függ. Minél gyorsabb annak áramlása, annál erősebb a zörej. A billentyűbántalmakban meg vannak a zörej keletkezésének ezen feltételei, mert vagy egy szűkült szájadékon keresztül folyik a vér, vag;y pedig a nem teljesen záró billentyűk között marad egy rés nyitva, amelyen keresztül a vér visszaáramlik. Mindkét esetben tehát szűkületen keresztül áramlik a vér, úgyhogy zörej keletkezhetik. A stenó- zisban a zörejt okozó véráram rendes irányú, míg az inszufficienciá- ban a rendessel ellenkező irányban áramlik a vér. Természetes, hogy a stenózis okozta zörej akkor keletkezik, ha az illető szájadék billentyűi nyitva vannak, az inszufficiencia zöreje pedig akkor, ha a billentyűknek zártaknak kellene lenniök. Ismerve azt, hogy valamely billentyű a szívműködés mely szakában zárt vagy nyitott, a zörejből, melyet a szisztolében vagy diasztolében az illető billentyű hallgatódBelorvostan tankönyve. II. 3. kiadás. 4
