Herzog Ferenc dr. (szerk.): A belorvostan tankönyve 2. (Budapest, 1932)
Herzog Ferenc dr.: A szív és a vérerek betegségei
48 nőnek, úgyhogy a vérnek a rendesnél szűkebb szájadékon kell átáramolnia. A szájadékok ezen megváltozását stenosisnak nevezzük. Ilyenkor is meg van zavarva a vérnek arainlása a szívben, visszafele folyás ugyan nem következik be, azonban a rendes irányú áramlás van megnehezítve a szájadéknak stenózisa miatt. Az inszufficiencia és stenózis tehát megzavarja a vérnek áramlását a szívben, még pedig mind a kettő elsősorban a szívnek azon részére van hatással, amely után a véráram irányában az inszufficiens billentyű vagy a szűkült szájadék következik. Ha stenózisos a szája- dék, az előtte levő szívrész izomzata idővel megerősödik, hipertrófiás lesz, mivel ezen szívrésznek kell legyőznie a szűkület okozta nagyobb akadályt. Ha a hipertrófiás izomzat a szűkült szájadékon keresztül át tudja sajtolni a rendes mennyiségű vért, a szűkület dacára is rendes marad a keringés, a billentyűhiba tehát kompenzált. Az inszufficiencia hatása az előtte levő szívrészre kettős: egyrészt a nem záró billentyűn keresztül visszafelé folyik ide a vér olyankor, amikor az másfelől a rendes úton is telődik vérrel. Az illető szívrésznek tehát több vért kell befogadnia, ami annak kitágulásához vezet. Összehúzódásakor pedig ezenl szívrésznek a rendesnél több vért kell továbbítania, azért hipertrófiássá lesz az izomzata. Az elégtelen billentyűn tehát több vér fog átfolyni akkor, ha a billentyű nyitva van és ezért, bár a billentyű hiányos zárásakor visszafelé is folyik a vérnek egy része, mégis a rendes irányban is elegendő vér fog áramolni, ha a hiba kompenzált. A visszafelé folyást kompenzálja a rendesnél nagyobb telődés. A szívműködés közben tehát a vérnek egy része az elégtelen billentyű után következő szívrészből az előtte levő szívrészbe folytonosan oda- és visszaáramlik. Ilyen módon okoz a stenózis hipertrófiát, az inszufficiencia hiper- trótiát és tágulást az előtte levő szívrészen. Mind a hipertrófia, mind a tágulás tehát a billentyűhiba kompenzálására szolgál. Csakis az ily- képpen megváltozott szívrész tudja legyőzni azt a zavart, melyet a billentyűhiba okoz, csak így maradhat rendes a keringés a billentyűhiba ellenére is. A szívüregeknek ilyen körülmények között kifejlődött tágulását, ellentétben a pangás folytán keletkező tágulással. kompenzáló tágulásnak nevezzük. Ez a kompenzáló tágulás sohasem olyan nagy, mint a pangásos tágulás és leginkább a diasztolékor mutatkozik, míg szisztolékor ez a tágult szívrész is kiürül. Ezért diasztolés tágulásnak is nevezik ezt a dilatációt. Ha inszufficienssé lett a szívműködés, a szív ürege szisztolékor nem ürül ki egészen és az ennek következtében keletkező pangásos tágulást ezért szisztolés tágulásnak is nevezik. A kompenzáló tágulás és a hipertrófia foka természetesen a bil- ientyűhibának nagyságától függ. Minél nagyobb az elégtelenség vagy
