Herzog Ferenc dr. (szerk.): A belorvostan tankönyve 2. (Budapest, 1932)
Herzog Ferenc dr.: A szív és a vérerek betegségei
45 a klinikai felosztásnak. A többnyire kedvező lefolyású endokarditis simplex bonctani képe az endokarditis verrucosa. Az endotélben regresszív elváltozások keletkeznek, amelyek körül azután endotél- és kötőszövetszaporodás indul meg, amelyre fibrin csapódik le és vörös- és fehérvérsejtek rakódnak le. így az endokardiumon körülírt helyen szemölcsszerű képletek keletkeznek. A megbetegedésre bizonyos helyek diszponálnak leginkább, elsősorban a bal szív és ebben az atrioventrikuláros billentyű. A jobb szív inkább csak olyankor betegszik meg, ha a bal szívben súlyos elváltozások vannak. A magzatkori endokarditisz viszont főleg a jobb szívet támadja meg. A vérnek más összetételével és a két szívfél munkájának különböző nagyságával a születés előtt és után függhet össze a két szívfél diszpozíciójának megváltozása a születés után. Ezenkívül azonban a lobos folyamat kifejlődésére még egy másik, mechanikai körülménynek is van hatása. Az endokarditisz a billentyűknek záródási vonalán keletkezik leggyakrabban, tehát azon a helyen, amely a szív működése közben lekinkább van kitéve erőművi behatásnak. Ha nagyobb kiterjedésű a folyamat, többnyire csak akkor keletkeznek elváltozások egyebütt a billentyű felületén és a szív falát bélelő endokardiumon. A hevenyés infekciós betegségekben endokarditis verrucosa szokott keletkezni. A poliartritiszes eredetűben aránylag súlyos és nagy kiterjedésű a folyamat. A tuberkulózis és a kifekélyesedett rák is endokarditis verrucosához vezethet. Az elváltozások csak akkor fejlődhetnek vissza teljesen, ha nem súlyosak, ha egészen felületesek. A működés szempontjából azonban nem szükséges, hogy anatómiai értelemben teljes legyen a gyógyulás, elegendő, ha a hegesedés nem szűkíti a szájadékokat és ha nem zavarja meg a billentyűk mozgását és záródását. Sokszor azonban, leginkább a poliartritiszes endokarditiszben, fiatal kötőszövet képződése közben erek nőnek be a megbetegedett endokardiumba és idővel azután ezen kötőszövet hegedésesen zsugorodik, a billentyűk megvastagodnak, merevvé lesznek, megrövidülnek. Működésük is hiányos lesz, inszufficiencia keletkezik, vagy pedig a szájadéknak szűkülete fejlődik ki a heges szövet zsugorodása, a billentyűknek egymással való összenövése folytán. A szepszises endokarditiszben néha hasonló a boncolási lelet. Sokkal gyakrabban azonban más és súlyosabb elváltozás van az endokardiumon (e. ulcerosa). A felrakodások nagy kiterjedésűek, közepük ellágyul, az endokardium elhal és nyomásra genyszerű tömeg ürül. Uyképpen fekélyek keletkeznek, amelyek a billentyűk át- fúródásához vagy leszakadásához vezethetnek. Az e. septicában baktériumokat találunk nagy tömegben a megbetegedett endokardiumban, míg az endokarditis verrucosában sokkal
