Herzog Ferenc dr. (szerk.): A belorvostan tankönyve 2. (Budapest, 1932)
Herzog Ferenc dr.: A szív és a vérerek betegségei
46 ritkábban és kevésbé állandóan lehet kimutatni baktériumokat a felrakodásokban. Lehetséges, hogy az utóbbinak kifejlődésében némely esetben kémiai hatásoknak is van szerepük, így a nefritiszben, a tüdő- gümőkórban és karcinomás betegeken keletkező endokarditis verru- cosában. A kórjelzés kezdetben gyakran nem lehetséges. Gyanúnk lehet endokarditiszre, ha pl. tonzillitisz után vagy más fertőző betegség után a beteg nem lesz láztalanná, noha a helyi elváltozás visszafejlődött és másutt sem találunk eltérést a szervezetben, amely a lázat okozhatná. Esetleg hosszabb ideig is negatív marad adelet. Ilyenkor gyakran felmerül a tüdőtuberkulózis gyanúja, mivel ezen betegségben kezdetben néha nem mutatható ki eltérés a tüdőkön. Éppen ezért ilyenkor a tüdőnek és a szívnek ismételt pontos viszgálatán kívül az általános tünetekre is kell figyelemmel lennünk. A hőmérséknek nagyobb fokú napi ingadozása és szubnormás reggeli hőmérsék inkább tuberkulózis mellett szólnak. Biztosan felismerhetővé csak akkor lesz az endokarditisz, ha a szíven ki tudjuk mutatni jellemző tüneteit. Ezek pedig csak akkor fejlődnek ki, ha az endokardium megbetegedése olyan elváltozáshoz vezetett, amely megváltoztatja a szájadé- koknak vagy billentyűknek működését, ami esetleg csak hosszabb idő múlva következik be. A kórjelzéskor azonban arra is tekintettel kell lennünk, hogy az akut miokarditisz hasonló körülmények közt keletkezik, mint az akut endokarditisz és hogy nagyon sokszor az endokarditisz akut miokar- ditisszel jár együtt. Részben erre kell visszavezetni az endokarditisz folyamán keletkező szívtágulást. Máskor az endokardium ép és csak miokarditiszt okozott az infekció. A miokarditisz folytán keletkező tágulás relatív inszufficienciához vezethet, ez pedig nem különböztethető meg az endokarditiszes billentyűmegbetegedés okozta inszuf- ficienciától. A miokarditiszben leginkább a kéthegyű billentyűn fejlődik ki relatív vagy muszkuláros inszufficiencia, az aorta billentyűin ez alig fordul elő. Biztosabban ismerhetjük fel tehát az endokarditiszt, ha insufficientia aortae-hez vagy stenosis őst. ven. sin.-hez vezetett, mintha az insuff. v. bicusp. tüneteit találjuk a betegen. Az utóbbinak tüneteit relatív inszufficiencia is okozhatja és az endokardium ép lehet. Ilyenkor az endokarditisznek és miokarditisznek megkülönböztetése sokszor csak akkor válik lehetségessé, ha idővel a szívizom hipertrófiájának tünetei is kifejlődnek, ami azt bizonyítja, hogy az. inszufficiencia oka valóban a billentyűnek megbetegedése, vagy hogy ha az inszufficiencia tünetei elmúlnak, ami amellett szól, hogy a betegnek csak miokarditisz okozta relatív inszufficienciája volt. Az e. septicának kórjelzése a szíven levő tüneteken kívül a szepszis tünetei alapján lehetséges, de sokszor kevésbbé kifejezettek
