Herzog Ferenc dr. (szerk.): A belorvostan tankönyve 2. (Budapest, 1932)
Herzog Ferenc dr.: A szív és a vérerek betegségei
43 keletkeznek, ha az endokarditiszes felrakodások szétestek és a véráramba jutottak. A bőremboliák lencsényi, krajcárnyi nagyságúak és némileg bőrvérzéshez hasonlítanak. Ettől azonban abban különböznek, hogy kiemelkednek a bőr felületén és hogy közepükön gennyel telt hólyag vagy nekrózisos fekély van. Ilyen embóliák keletkezhetnek a belső szervekben is, ahol infarktusz képződéséhez vezethetnek. Az endokarditis septica-ban a retinán keletkező vérzések is emboliás eredetűek lehetnek. Esetleg panoftalmitisz lehet a retina embóliájának következménye. Az infarktuszok nem gennyednek el mindig, sőt fertőzött és nem fertőzött infarktusz egymás mellett is előfordul. Gyakori a gócos vesegyulladás, az ízületeknek gyulladása. Végül a szepszises endokarditisznek különálló alakja az endokarditis lenta, amely szubakut vagy sokszor idült lefolyású és amely leginkább pcliartritiszes eredetű billentyühibában szenvedő embereken fejlődik ki és nagyon gyakran aorta inszufficienciát okoz. A streptococcus mitior (seu viridans) okozza ezen endokarditiszt. Lassan, súlyos tünetek nélkül, csekély hőemelkedéssel kezdődhetik ezen betegség, későbben azonban nagyobb vagy nagy láz, anémia, hemorrágiás gócos nefritisz, máj- és lépmegnagyobbodás és a szep- szisnek más tünetei (embóliák a belső szervekben, retinitisz vagy vérzés a szemfenéken, bőrvérzések stb.) is kifejlődnek. A klinikai képben némely esetben előtérben vannak a poliartritisznek tünetei, máskor a másodlagos anémiáé, néha a jól tapintható keményebb lép, a nem ritkán kifejlődő dobverő ujj hívja fel figyelmünket e betegségre. Az endokarditisznek ezen alakja majdnem mindig hónapok, néha 1—IV2 év múlva halállal végződik. A kórjóslat a mondottak szerint elsősorban attól függ, hogy endokarditis simplex-ben vagy endokarditis septica-ban szenved-e a beteg. Az endokarditis simplex csak ritkán lesz közvetlenül életveszélyessé. Néha azonban szívgyengeség vagy valamely az életre fontos szervben keletkező embolia vezethet halálhoz. Bár az endokarditisz teljesen meggyógyulhat, amennyiben a billentyűkön és szájadékokon nem marad vissza az endokarditisz után olyan elváltozás, amely azoknak működését megzavarná, mégis az esetek nagy többségében billentyűhibák fejlődnek ki az endokarditisz következtében. Az endokarditisz a billentyűbántalmaknak leggyakoribb oka. A szepszises endokarditisz úgyszólván mindig halálhoz vezet, kivételesen fordul csak elő, hogy az endokarditisszel szövődött szep- szis meggyógyul. A betegség néha csak napokig, többnyire azonban hosszabb ideig, esetleg hónapokig is eltart. Kóroktan. Ezen szempontból az endokarditisz egyáltalában nem tekinthető egységes betegségnek. Számos infekció vezethet az
