Herzog Ferenc dr. (szerk.): A belorvostan tankönyve 2. (Budapest, 1932)
Herzog Ferenc dr.: A szív és a vérerek betegségei
42 ismerhető meg, ha inszuíficienciához vagy stenózishoz vezetett és ez az oka annak, hogy a betegség kezdetén sokszor nem állapítható meg a kórjelzés. Az endokarditisz következtében rendszerint megváltozik az érverés. Az érverés többnyire szaporább annál, mint a mi a hőmérsék- nek megfelel, néha extraszisztoléktól aritmiás. Ritkábban fordul elő, hogy a pulzus bradikardiás. Ezen lelet a szívizom megbetegedésével függhet össze, amely gyakran kíséri az endokarditiszt. Az érverésnek túlságos szaporasága néha az első tünet, amely figyelmünket felhívja a szív megbetegedésére. A láz foka és görbéje igen különböző az infekció neme és súlyossága szerint. A kórlefolyásban az egyszerű endokarditisz és a szepszises endokarditisz lényegesen különbözik egymástól. Az endokarditisz simplex általában kedvezőbb lefolyású, bár kivételesen a lázas időszakban is meghal a beteg. A láz, rendszerint kezdetben elég jelentékeny, későbben nem nagy, szabálytalan, vagy pedig esti kis hőemelkedés alkjában jelentkezik, de néha majdnem az egész lefolyás alatt rendes a beteg hőmérséke. Az akut fertőző betegségekben a hőmérséknek újabb emelkedése vagy a láztalanná válásnak késése figyelmeztet sokszor a szövődmény gyanánt keletkező endokarditiszre. A láz hetek, esetleg csak hónapok múlva szűnik meg és ilyenkor a szívnek kitágulása is, legalább részben, visszafejlődik. Némely esetben minden tünet elmúlik,, de ilyenkor is lehetséges még, hogy hónapok múlva kifejlődnek valamely billentyűbántalomnak tünetei. Az esetek többségében a zörej és a szívhang ékeltsége nem múlik el, hanem állandóan megmarad. Idővel azután kifejlődik a szív megfelelő részeinek hipertrófiája, úgy, hogy teljessé lesz a billentyűhiba képe. Az egyszerű endokarditisz csak ritkán okoz embóliát (az agyvelőben, vesében, lépben stb.). Endokarditis recurrens-nek nevezzük, ha billentyűhibás szíven újból endokarditis simplex támad. Az endokarditis septica-ban a kórlefolyást a súlyos általános tünetek jellemzik. A szepszisnek megfelelően nagyfokú gyengeség, elesettség,, esetleg fulladás keletkezhetik. Nem ritkán izületi fájdalma van a betegnek. A láz nagyobb és görbéje szabálytalan, néha rázóhideggel emelkedik a hőmérsék és előfordul, hogy már napokig vagy hetekig láztalan volt a beteg, amikor újból kirázza a hideg. A pulzus pedig sokszor aránytalanul szapora. A szívnek súlyos elváltozásakor is hiányozhatnak az endokarditisz klinikai tünetei. Egyébként a bőr, a vese, a gyomorbélrendszer, a lép, a máj és az idegrendszer részéről a szepszisre jellemző tünetek fejlődhetnek ki (1. szepszis; I. kötet 105. lap). Aránylag gyakran fordulnak elő a szepszises endokarditiszben börvérzések és bőremboliák. Utóbbiak többnyire egyszerre sok helyen
