Herzog Ferenc dr. (szerk.): A belorvostan tankönyve 2. (Budapest, 1932)
Herzog Ferenc dr.: A szív és a vérerek betegségei
41 amelyek a szívnek megbetegedésére mutatnak, bizonyos valószínűséggel következtethetünk arra, hogy valamely fertőzés folytán a szív is megbetegedett, biztossá azonban csak akkor lesz a kórjelzés, ha a szíven kifejlődnek az endokarditiszre jellemző tünetek. Szubjektív tünetek teljesen hiányozhatnak, a betegnek sokszor egyáltalában nincsen szívére vonatkoztatható panasza,, máskor azonban szívdobogás, vagy kellemetlen érzés, esetleg szúrás jelentkezik. De nemcsak a szubjektív tünetek hiányozhatnak, hanem az objektiv tünetek is csak bizonyos körülmények közt fejlődnek ki a szíven. A szív üregeinek falát bélelő endokardium lobja nem okoz tünetet. Ha azonban a billentyűkön fejlődik ki az endokarditisz, amint az többnyire történik, rendszerint felismerhetővé válik a betegség. A billentyűkön és szájadéko- kon keletkező megvastagodás és felrakodás miatt, vagy a billentyűkön keletkező anyaghiány miatt, azoknak működése hiányossá lesz. Rendszerint a billentyűknek záródása lesz tökéletlenné, sokkal ritkábban fordul elő, hogy a szájadékok szűkülnek. Ezzel az endokarditisz olyan elváltozáshoz vezet, amelynek következtében zörejek keletkeznek a szíven. Az endokarditisz majdnem mindig a bal szívben és itt is leginkább a kéthegyű billentyűn fejlődik ki (kivétel a magzatkori endokarditisz, mely a jobb szívet támadja meg), ezért a legtöbb esetben a szívcsúcscn hallunk zörejt. Majdnem mindig ezen billentyű inszuííicienciája fejlődik ki, a szívcsúcson hallható zörej tehát szisz- tolés. Sokkal ritkábban fordul elő, hogy a szívcsúcson diasztolés zörej keletkezik. A csúcson hallható szisztolás zörej gyakran az art. pulmonalis hallgatódzási helye felé is vezetődik. Aránytalanul ritkább, hogy az aorta felett keletkezik diasztolés zörej, jeléül annak, hogy az endokarditisz ezen billentyű elégtelenségéhez vezetett. A zörejre jellemző, hogy jellege változik, továbbá, hogy a zörej időnként erősebb, néha pedig gyengébb, ellentétben a billentyűbántahnak zörejeivel, amelyek állandóan egyformák, ha a billentyűhiba kompenzált. A zörejekhez más tünetek is csatlakoznak, amelyek szintén a billentyűk hibás működésének következményei. A billentyűhiba következtében a szívnek illető részei (1. billentyűhibák) kitágulnak és a szív- tompulat megnagyobbodik. Ha a kéthegyű billentyű lett elégtelenné, akkor ékeltté lesz az art. pulmonalis második hangja. A billentyűhiba következményeihez tartoznék még a megfelelő szívrészek izomzatá- nak hipertrófiája. Ennek tüneteit azonban endokarditiszben nem találjuk meg, rendellenes lüktetést vagy emelő csúcslökést nem tapintunk, mert a következményes hipertrófia nem azonnal, hanem csak bizonyos idő múlva, főleg akkor, ha testmozgáskor a szívizom is erősödik, fejlődik ki. Ha állandóvá lett a billentyűhiba, 6—8 hét múlva megtaláljuk a hipertrófia tüneteit. A mondottakból következik, hogy az endokarditisz csak akkor
