Herzog Ferenc dr. (szerk.): A belorvostan tankönyve 2. (Budapest, 1932)

Az idegrendszer betegségei - Általános idegbajok. Átdolgozta: Herzog Ferenc dr.

463 cinálás voltaképpen nem is fájdalom, hanem csak koppanásszerű érzés s ez is járhat izomrángással. Nem kevesebb kínlódást okoz sok betegnek különféle paresztézia. Az ilyen beteg állandóan panaszkodik pl. szorító övérzésről törzsöké körül, sütés-égésről a két lábában, néha egyik kezében, állandó vizelési vagy székingert utánzó tenezmusról stb. Fájdalom a zsigerekben is keletkezhetik, ekkor ezt krízis névvel illetjük. Ilyen krízis előfordul a gyomorban, a bélben, az anuszop, a húgyhólyagban, a klitoriszban, a peniszen, a szemen, a szíven, a nyelő­csőben, a gégében stb. Mindezek a krízisek nemcsak heves fájdalmat váltanak ki az illető helyen, hanem egyszersmind megindítják a meg­felelő reflexmozgást is, ezért jelentőségük még nagyobb. A gégekrízis (crise laryngée) a hangszalagrésnek teljes elzáródását provokálja s az ilyen beteg a megfulladás veszedelmébe kerül: a bekövetkező szénsav­mérgezés vet csak véget e rohamnak. Néha általános görcsök is jelent­keznek ezzel az állapottal. Nagy szenvedést okoz, ha e rohamok gyak­rabban ismétlődnek. Végzetes jelentősége van sok esetben a gyomor - krízisnek (crise gastrique), amely némely betegen csak nagy időközben s pár órára, napra vagy hétre szorítkozva jelentkezik, másokon azonban állandósul. E bajnak kétféle alakja van, a fájdalmas és a nem fájdalmas alak. Az előbbi nemcsak a leghevesebb gyomortájéki fájással áll be, hanem a gyomor ilyenkor nem is tűr táplálékot magában. A hányás­inger még a gyomor üres állapotában sem szünetel s nagy kínnal ürít ilyenkor a beteg kevés nyálkát vagy epés nyálkát. A rohamokat gyak­ran a székelés váltja ki. A másik alakban a gyomorkrízis fájdalmatlan s csak mint csillapíthatatlan hányás jelentkezik. Ha e rohamok állandó­sulnak : a beteg nagy inanicióba esik, csontvázzá soványodik le, szív­működése szapora lesz s pár hét alatt bekövetkezhet az exitus. Olyan esetem is volt, amely halálos gyomorvérzésre vezetett. Sok esetben azonban időszakonként szünetel a roham s a beteg állapota ismét meg­javul, néha tartósan, de többnyire újból és újból beáll a gyomorgörcs. A szív krízise-ként vehető az időszakonként észlelhető tachy- kardia. Hasonló krízisek a többi belső szervbe lokálozott alakban is elő­fordulnak, a máj-, a vesetájékon, a belekben, a klitorisz körül, a peni­szen, a húgyhólyagban stb. A fájdalmakon kívül még sajátságos hiper- és anesztéziák is for­dulnak elő. A túlérzékenység, mint a már jelzett paresztézia is, fő­képpen a gyönge érintéssel szemben okoz kellemetlenséget s leginkább a törzsökön nyugtalanítja a beteget. így egyesek alig tudják elviselni az ing érintését, másoknak pedig valóságos hőregulátor hátuk van, amely jelenség abban áll, hogy egy bizonyos hőmérsékűnél melegebb vagy hidegebb fürdőben heves, vágó, égető fájást éreznek hátbörükön, néha lábukon.

Next

/
Thumbnails
Contents