Herzog Ferenc dr. (szerk.): A belorvostan tankönyve 2. (Budapest, 1932)

Az idegrendszer betegségei - Fertőzésből és mérgezésből származó idegbajok. Átdolgozta: Ángyán János dr.

450 és pépes étrenden tartható. A beszéd elmosódott. A mássalhangzók alig akcentuáltak. Feltűnő monoton, de rendesen feltűnő magas a beszédhang. Egyes esetben a beszédre teljesen' képtelen (mutismus). Máskor az egyes szavak automatikus ismétlése észlelhető, vagy egyes szótagok klónusszerűen ismétlődnek (palilalia, logoclonia). Néha a beszéd üteme gyorsabb, dacára a beszédben észlelhető zavaroknak. A lélegzés mélyebb és szaporább és ez néha rohamokban, sokszor gör­csös, horkoló lélegzési mozgásokkal együtt észlelhető és ilyenkor a betegek arcán a félelem kifejezése tükröződik vissza, mindaddig, míg a roham meg nem oldódik. Gyakran a lélegzés ritmusának változása, ásítási görcs, görcsös köhögés, horkantás, csuklás észlelhetők. 7. A remegés (tremor). Rendesen az előrehaladottabb esetben ész­lelhető. Legtöbbször a felső végtagon, a kézen, de nem ritkán a fejen, a lábon és az egész testen, arcizmon, rágóizmon, nyelvizmon. A kézen észlelhető remegés gyakran hasonló a Parkinson-betegségben észlel­hető pilulasodró mozgáshoz. A remegés néha látszólag a nyugalomban erősebb, de legtöbbször mégis a mozgáskor, vagy a mozgás szándéko­lásakor fokozódik, csak a helyzetváltozás közben csökken. Egyéb moz­gászavarok, mint koreás mozgások és mioklóniás rángások, valamint tetaniás görcsök és atetózisos, valamint torziós mozgások is és egy sora a sajátos tónusos görcsös tartásoknak: torticollis, blepharospas­mus, a tekintet görcsös megmerevülése, észlelhetők. 8. Rendkívül változatosak a vegetatív beidegzésnek a zavarai. Ezek között a nyálfolyás (sialorrhoe) fokozott nyálelválasztás követ­kezménye. Ritkábban észlelhető a csökkent nyálelválasztás és ennek következménye a száj szárazsága (xerostomia). A faggyúmirigyek bővebb elválasztása folytán támad a kenőcsös arc. A verejtékmirigyek élénk működése folytán (hyperidrosis) egyes betegek a lezajlott ence- falitis után sokszor szenvednek és ez úgyszólván egyetlen tünetként maradhat hosszú időn át vissza. Ritkább a fokozott könnyelválasztás (dakryorrhoe), amelynek következményeképpen súlyos szemhéjgyul­ladás fejlődik ki. A kéz gyakran hűvös, cianózisos, az arc gyakran erősen kipirult, a vérnyomás feltűnően alacsony lehet. Legtöbbször szapora szívműködés észlelhető, gyakran azonban bradycardia és 'tachycardia váltakoznak. A pupilla innervációjának zavarai között különösen a pupilla merevsége gyakori, ez azonban változó és rende­sen pszihés izgalommal összefüggően változik: szeszélyes tónusos innerváció változásokat tüntet fel, majd jó fényreakció, majd teljes fénymerevség észlelhető. Kórbonctan. A hevenyés betegségben elhalt agyvelőmetszlapján szabad szemmel kóros elváltozás nem látható. Górcső alatt csak igen csekélyfokú sejtkivándorlás észlelhető, legfeltűnőbb az erek adventitiá-

Next

/
Thumbnails
Contents