Herzog Ferenc dr. (szerk.): A belorvostan tankönyve 2. (Budapest, 1932)
Herzog Ferenc dr.: A szív és a vérerek betegségei
39 nyáron hegyet mászik. Az alkohol, a kávé és a dohány mellőzése is javít, ha ezek a mérgek váltották ki az extraszisztoléket. A leggyakoribb ok azonban kétségtelenül a neuraszténia, esetleg hisztéria. Ezekben az esetekben sokszor az ú. n. „szívneurózis" más Tüneteivel,, szívdobogással, fájdalommal, labilis érveréssel stb. együtt támadnak extraszisztolék, máskor azonban magukban más szívpanasz nélkül jelentkeznek s végül az esetek egy kis részében nincsen, vagy alig van a betegnek az extraszisztolén s az ezzel kapcsolatos aggodalmán kívül ideges panasza. De ezen utóbbi eseteket sem célszerű az előbbiektől elkülöníteni, mert a neurózis lehet ilyen mono- szimptomás is. Extraszisztoléja a legtöbb, talán minden egészséges embernek volt valamikor, az idegrendszer sajátossága az, amely miatt az extraszisztolék ideges emberen gyakrabban fordulnak elő, amely miatt a neuraszténiás beteg inkább megérzi azokat és inkább foglalkozik velük. Szívbajtól, hirtelen haláltól fél és ezt az aggodalmát kiválthatja, fokozhatja az orvosnak nem eléggé határozott megnyugtatói kijelentése, bizonytalan magatartása. Kétségtelen, hogy izgalom,, félelem szerepel ezen extraszisztolék kiváltásában s hogy ezekben az esetekben a neurózis az, amely ezt a tünetet létrehozza. Ezzel nincsen ellentétben az sem, hogy a szívre nyugtatóan, bénítóan ható chininnek, máskor a strychninnek vagy e két szer kombinatió- jának szedése sokszor eredménnyel jár (pro die 03—05 chinin sulfur, és 0Ό02 strychnin, nitr., Wenckebach); de ennek elrendelésével még távolról sem intéztük el betegünk gyógyítását. Ez elsősorban a neuraszténiát illeti, éppen úgy, mint pl. az ideges diszpepsziában, melyben szintén nem a gyomor kezelése a fontos, hanem a neuraszténiáé, mert ennek megjavulása hozhat csak javulást a gyomorpanaszokban. Az extraszisztolékben szenvedő ideges betegnek a leghatározottabban kell kijelentenünk, hogy szíve egészséges. Egészen hibás lenne őt mozgástól, sporttól eltiltani, ez gyanút, aggodalmat keltene benne, s ezenkívül az extraszisztolia miatt nemcsak felesleges, hanem kedvezőtlen is lehet, amennyiben az a nyugalomban fokozódik, a testi munka közben pedig rendszerint csökken, vagy megszűnik. Azonban a neuraszténia gyógyításával, a beteg megnyugtatásával sem sikerül sokszor ezt az aritmiát megszüntetni, de megelégedhetünk azzal is, hogyha a beteget aggodalmától megszabadítottuk, ez mindenesetre fontosabb, mint a magukban ártalmatlan extraszisztoléknak elmulasztása. A neuraszténia gyógyítása szempontjából még meg kell említenem azt, hogy bár a teobromin (3 X 0-15—0'3, Romberg) és a kis adag digi- talisz (0Ό5—Ol p. die, Wenckebach) hatásos lehet ezen extraszisz- toliára, ezeknek rendelése veszedelmes is, mert ha e szereket rendeljük, aligha fog sikerülni betegünket, ki azokat mint a szívre ható gyógyszereket ismeri, meggyőzni arról, hogy az ö szívének nincsen
