Herzog Ferenc dr. (szerk.): A belorvostan tankönyve 2. (Budapest, 1932)
Herzog Ferenc dr.: A szív és a vérerek betegségei
38 vező esetekben újból beáll a rendes szinusz-ritmus. Bergmann eljárása szerint szoktunk adni először estefelé (L2 chinidinum sulf.-t, ha ezt jól tűrte a beteg, másnap reggel 0'4-et, ha ez sem okozott kellemetlenséget, aznap még kétszer 0‘4-et, majd ugyanígy folytatjuk még 3—4 napon át. A chinidint étkezés előtt kell a betegnek bevennie. A beteget ágyban tartjuk és legalább kétszer naponta megvizsgáljuk, hogy a hatás kifejlődésekor a gyógyszer vételét csökkentsük, illetőleg beszüntessük. Másfelől pedig azért szükséges ez az ellenőrzés, hogy a nem ritkán támadó kellemetlen, sőt veszélyes mellékhatások (fejfájás, szédülés, émelygés, látászavar, agyvelői bénulások, vézetési aritmiák, sőt szívmegállás, embóliák) esetében a szer bevevését beszüntessük. Legtökéletesebb a megfigyelés klinikán, itt tehát legkisebb kockázattal jár e kúra. Ha helyreállt a szinuszritmus, még kis adagban (0'25—0‘50 p. die) továbbra is adhatunk chinidint, főképpen olyankor, ha még pitvarextraszisztolék támadnak. Ha ellenben dekompenzáció mellett fejlődött ki a fibrilláció, a digitalisz a megfelelő gyógyszer. Ez kellő ellenőrzés mellett teljesen veszélytelen s hatása sokszor kitűnő, sokszor jobb, mint más dekom- penzált betegeken; a legsúlyosabb delirium cordist megszüntetheti, ritkábbá és szabályosabbá lesz az érverés s látszólag ezzel is javul a keringés, sőt néha a fibrilláció megszűnik és visszatér a szinuszritmus. Ez a kitűnő hatás az alapja a digitalisz régi tapasztalati indikációjának a szapora és aritmás érverés esetében. Ezzel szemben a dekompenzált betegen a fibrilláció megszüntetésére adott chinidin veszedelmes lehet a szív rossz állapotában bénító hatása miatt, akkor is, ha digitaliszszal együtt adják. De szóba jön a chinidin akkor, ha a digitalisz létrehozta a kompenzálást, de a fibrilláció nem szűnt meg: azonban ilyenkor is várjunk, míg a digitaiisz utóhatása a szívre már elmúlt. Az extraszisztole gyógyítása szempontjából legfontosabb annak felismerése, hogy mi vezetett adott esetben az extraszisztoliához. Ha szívbetegségnek következtében támadt (ilyenkor a szívizom anatómiai elváltozásán kívül a szívben támadt keringészavar, a szív üregeinek tágulása és a bennük támadt kórosan nagyobb nyomás szerepelhet), akkor a szívbajnak kezelése, a digitalisz megjavíthatja vagy megszüntetheti ezen aritmiát. De éppen a digitaliszt kell elhagynunk olyankor, ha az idült szívinszufficieneia gyógyítása céljából adtuk és szedése közben extraszisztolék, főképpen pedig bigeminia keletkezett. Enteroptosisos beteg extraszisztoléit sikerült haskötővel megszüntetni; obstipálás és meteorizmus esetében ennek kezelése, a rekesz magas állásának csökkentése hozhat javulást; nagyon sokszor a testi munka, minden valószínűséggel a vele járó tahikardia által, hatásos; ülő életmódot folytató embernek extraszisztoliája elmúlik, ha
