Herzog Ferenc dr. (szerk.): A belorvostan tankönyve 2. (Budapest, 1932)
Herzog Ferenc dr.: A szív és a vérerek betegségei
37 sen nem is rontott, a ritmuszavart gyógyítanunk kell, hogy megszabadítsuk betegünket panaszaitól. Végül még egy szempont jelentőséges a gyógyítás szükséges voltának elbírálásakor és ez a ritmuszavar okának a tekintetbevétele. Nagyon különböző, endogen és exogen, gyógyítható és gyógyíthatatlan betegségek vezethetnek ritmuszavarhoz és az eseteknek egy részében sikerül ezen betegségeknek gyógyításával a ritmuszavart is megszüntetni. Ilyenkor a ritmuszavar, mint olyan, esetleg nem is fejtett ki káros hatást, hanem csak ártalmatlan tünete volt az illető betegségnek, amelyre talán felhívta figyelmünket. Ezt a szempontot sem szabad elhanyagolnunk, ha használni akarunk betegeinknek Mennyire más pl. a basedowos és neuraszténiás tahikardia gyógyítás^, mennyire más a vezetési aritmiáé akkor, ha szifilisnek és akkor, ha digitalisz mérgezésnek, vagy ha dekompenzálásnak következménye. Minderre figyelemmel kell lennünk az aritmiák gyógyításakor. A vezetési aritmiák gyógyításakor, mivel szívbajról van szó, elsősorban a beteg nyugalmát kell biztosítanunk. Izgalomnak és testi munkának elkerülése azért is jól hat, mert ezzel ritkul a szívverés, ez pedig az ingervezetőnyaláb kímélését jelenti, ami által a kamra- szisztolekiesés csökkenhet, elmúlhat. A digitalisz okozta vezetési aritmiában néha a vezetést javító1 atropin hatásos, máskor a digitalisz elhagyása válik szükségessé. A dekompenzálás okozta vezetési arit- mia viszont digitaliszra megszűnhet, aminek oka a szívnek is jobb vérellátása a keringésnek megjavulásakor. De kamraautomatizmuskor is hasznos lehet a digitalisz, dekompenzáláskor szükség van arra,, ezt a digitalisz megjavíthatja s ezenkívül még az automatás kamraszisz- tolékat szaporábbá is teheti. Az Adams—S/o&^s-rohamok közvetlen halálveszedelemmel járnak, de sajnos, majdnem tehetetlenek vagyunk azokkal szemben. Néha úgy látszik, a beteg szíve tájára ököllel mért ütés, néha adrenalinbefecskendés a szívbe, használt, más esetben pedig hosszan adott atropinnal sikerült a rohamok gyakoriságát csökkenteni. A kóroki gyógyítás sikerrel jár, ha a szív szifilise okozza a vezetési aritmiát; ilyenkor a fajlagos kezelés nemcsak javulást, de gyógyulást is hozhat. A tibrilláció gyógyításában a szívműködés jó vagy elégtelen volta irányadó (a pitvartachysystolia, a „Flattern" gyógyítása hasonló). Ha nincsen dekompenzálásos tünet, a chinin, még inkább a chinidin a megfelelő gyógyszer, amely a szívre (az ingerképzésre, a vezetésre és a kontraktilitásra) bénítóan hat és ezzel sokszor megszünteti a fibrillációt, főképpen akkor, ha az nem állandósult még. A fibrillációk száma ritkul, majd átmegy pitvartahiszisztoliába s ked-
