Herzog Ferenc dr. (szerk.): A belorvostan tankönyve 2. (Budapest, 1932)
Az idegrendszer betegségei - Ángyán János dr.: Agyvelőbajok
426 akár annak egy részében, máskor elterjedten a test minden izomzatá- ban féloldalasán vagy mindkét oldalon észlelhető és többnyire állandó. A fontosabb mozgásjelenségek a következők: 1. Az athetosis (1. 97. és 98. ábra), amely lassú lefolyású, hajlító, feszítő, ferdítő, torzító mozgások szeszélyes játéka: így a középső és végperceiben túlfeszített ujjak terpesztése, a kéztő és könyök behajlítása, a felkar befelé forgatása és távolítása; a nyak és arc izomzata megfeszül, a fej félrefordul, lehaj- lik, az arc torzítóan elfinto- rodik, csettentő nyelvöltöge- tés, szájcsücsörítés, horkan- tás vagy kuncogás kíséretében (a nyelv, a garat, a gége és a lélegző izomzat atheto- sisa); a láb nagyujja hátra- hajlik, a többiek behajlanak, az egész láb le- és befelé fordul, de ugyanakkor a másik lábon egészen más helyzetek és tartások kifejlődését látjuk; a törzs is félrefordul, oldalra hajlik, gyakran a fej mozgásirányával ellentétes irányban. A mozgások fokozódnak, amikor a beteg valamire figyel, amikor valami izgatja és indulatba jön, amikor szándékolt mozgásba fog, ellenben alváskor szünetelnek. Ezen látszólag inkoordinált mozgások az alacsonyabb rendű állatok (Foerster) vagy az ébrényi (Minkowski) vagy az újszülöttkor mozdulataihoz hasonlíthatók. 2. A torziós spasmus a gerincoszlop görcsös hátrahajlításával, álláskor, járáskor sajátos torzító testtartással, néha görcsös oldalra- hajlásával jár. A mozgás lényegében az athetosissal azonos; elsősorban a törzs izomzatában nyilvánul meg, de nem ritkán a végtagok izom- zatára is kiterjed. 3. Torticollis spastica. A nyak izomzatában jelentkező automatás mozgás, amelyben a fej az egyik oldalra fordul, a vállra hajlik és ebben 9S. ábra. Atetózis.
