Herzog Ferenc dr. (szerk.): A belorvostan tankönyve 2. (Budapest, 1932)
Az idegrendszer betegségei - Ángyán János dr.: Agyvelőbajok
413 ség, látászavar s a pedunkulus pályára is ható nyomás folytán hemi- parézis csatlakoznak. A hypophysis cerebri tájékán elég gyakran támad daganat, ennek elsősorban a kiazma esik áldozatul, ez bitemporálos hemianópia tünetében ismerhető fel. Álmosság s néha a nemi működések megszűnte ezen roncsolással összefüggésben látszik lenni. A pedunkulus-ok működése a féloldali mozgásképesség és érzéssel annyira összefügg, hogy az itt keletkező daganat ezen működések terén nagy kiesést tüntet fel. Gyakran jár ezzel a daganattal okulomotorius bénulás; még kifejezettebb ez a pons daganatában, amikor az általános daganattüneteken kívül még a szemizombénulás mellett a trigeminus érzéstelensége is útbaigazíthat; ebből az ú. n. neuroparalizises oftalmia, a szemnek az érzéstelenségből folyó elpusztulása származhat. A ponstól lefelé a legfeltűnőbb tünet a keresztezett hemiplégia. A kisagyvelő daganatait jellemzi: a pangásos papilla korai és nagyfokú kifejlődése; az igen heves és állandó fejfájás, amelyet ugyan sokszor a homloktájra vonatkoztat a beteg, de amely még többször a tarkótáján van; a szédülés, amely a beteget kényszeríti egyoldalra, vagy hátrafelédőlésre. Néha csak a fejét tartja ferdén az ilyen beteg, súlyosabb esetben egész testét is, s függőlegesen megállani képtelen. Járáskísérletkor csak lábai indulnak, törzsöké, feje elmaradnak s a beteg hátradől. Fekvőhelyzetből nem képes segítség nélkül felülni, ha térdét nem támasztjuk meg, mert ilyenkor szándéka ellenére lábai emelkednek fel. A reflexek rendszerint fokozottak, a daganat oldalán csökkentek, de néha az izmok annyira hipotoniások, hogy a patella- reflexet nem sikerül kiváltani. Az oldalra irányított szemeken gyakori a nisztagmus és egy sajátságos szemtartás, amelyben a megbetegedett kisagyvelőfélnek megfelelő szem befelé és lefelé tekint, a másik szem ellenben ugyanakkor kissé kifelé néz (Magendie-ferdeség), ami az ikertelep közelében elhelyezkedő daganatra utal. A szomszédság képletei közül nyomást szenved gyakran a trigeminusmag a hídban, ennek következményeképpen a korneareflex a legtöbb esetben hiányzik és ez a legelső helyi tünetek egyike, amely néha bizonyos testtartás vagy a tej meghatározott elhelyezésekor legtöbbször oldalfekvésben a daganattal azonos oldalon észlelhető (Oppenheim). A daganat további növekedése idővel az arcideg és hallóideg működését is béníthatja. A tünetek fejlődésének sorrendje tehát: először és minden egyéb tünetet megelőzően a nyomásfokozódás általános tünetei, majd a kisagyi tünetek, végül a szomszédos képletek (fejidegek) tünetei. A kisagyvelőben fejlődő daganat tüneteihez hasonló,, de ezzel ellentétes sorrendben fejlődő tüneteket okoznak azok az extracerebel- láros tumorok, melyek a Varol-híd és a kisagy velő közt ülnek s összenyomják a szerveket; ezek rendszerint neurinoma-k (1. kórtan) a fej
