Herzog Ferenc dr. (szerk.): A belorvostan tankönyve 2. (Budapest, 1932)
Az idegrendszer betegségei - Ángyán János dr.: Agyvelőbajok
412 levő ilyen daganatok beszédzavart okoznak, amely kezdetben változó intenzitású s a szótagbotlás, egyes betűk hibás kimondásának képében jelenik meg. A parietálos karély daganatai érzészavarban nyilvánulnak, főkép a tapintási érzés és a stereognózisos érzés csökkentek, a fájdalom- és hőérzés kevésbbé. Az ilyen beteg sokszor hiányos tudomással bír tagjainak helyzetéről. Fonákérzés is gyakran jelentkezik. Mindezek a zavarok a daganat helyének megfelelően egyes tagokat vagy tagrészeket illetnek. A daganat okozta izgalom átterjedhet az érző mezőre is s Jackson-roham ilyen esetben is előfordulhat, ilyenkor azonban gyakran aura vezeti be a rohamot. A /zahmté&-karélyban is fejlődhet néha daganat anélkül, hogy helyi vagy szomszédsági tünetet okozna. Növekedésükkor rendszerint előhaladó érzési afáziát, nem ritkán még fülzúgást, nagyothallást is okoznak. A gyr. uncinatus tájékán roncsoló daganat a szaglás (és ízlelés) képességét csökkenti. Ha a daganat a nyakszirti karélyon a zóna radiata-t féri, látászavarok keletkeznek. A mélyebbre beható daganatok hemianopiát (1. 247. 1.) okoznak, a bal occip. kérget roncsoló folyamat a színes látás zavarát, lélekvakságot, alexiát támaszt; emellett a pupilla reagálása zavartalan marad. Nagyobb daganatok mélyebbre is hatolnak s egyéb tüneteket is provokálhatnak, a kisebbek a zóna radiata-n kívül, helyi tünetek nélkül maradnak. A corpus callosum tájékán levő daganat mindkét oldali hemi- plégiát s nagyfokú szellemi gyöngülést szokott okozni, amihez vakság, sokszor beszédzavar is csatlakozik. Az ilyen hemiplégia gyakran kétoldali Babinski-tünettel jár. Az oldalkamrákba betörő daganat hirtelen rosszabbodást vagy fejfájást s a végtagokban jelentékeny kontraktúrás állapotot támaszt. Az agyalapi ganglionokban fejlődő daganat gyakran nyomást gyakorol a koponya alapján lefutó idegekre s így a fejidegek területén súlyos bénulást okoz. A capsula interna nyomásából hemiplégia, hemi- anesztézia, hemianópia, a bal féltekében beszédvesztés származhat. A thalamus opt. daganatára vall, ha a mélyebb érzési fajokra (izom-, helyzetérzés) állandó féloldali érzéstelenség van és astereognózis is csatlakozik a kisebbfokú hemiplégiához, továbbá: hemiataxia, igen heves fájdalmasság a kóros oldalon, ugyanitt reszketés, néha koreaszerű nyugtalanság észlelhetők. A corpora quadrigemina daganata a kisagyvelő daganatához hasonló tüneteket, ataxiát, nystagmus-t okoz, de igen kiválik e kórképből a szemizmok, főkép az okulomotorius bénulása. Többnyire együtt találunk külső és belső oftalmoplégiát. Emellé süket
