Herzog Ferenc dr. (szerk.): A belorvostan tankönyve 2. (Budapest, 1932)
Az idegrendszer betegségei - Ángyán János dr.: Agyvelőbajok
405 Az eszméletre térő betegnek gyakrabban adhatunk hideg italt, tejet. Álmatlanság, izgatottság ellen bróm, Veronát, esetleg morfium, domopon bőr alá. Lueszes esetben természetesen azonnal megkezdjük, nehogy még további romlás is bekövetkezzék, a kénesőkúrát, eleinte mérsékeltebb dózisban, mert a száj tisztántartása és ellenőrzése ilyen körülmények között igen nehéz. A többi esetben csak amikor már a táplálás elég könnyen sikerül, kezdjük meg a jódkezelést, eleinte napi 0’5—1'0-nél többet ne adjunk. Amikor az általános tünetek elmúltak, ne hagyjuk a beteget állandóan az ágyban, hanem mielőbb ültessük karosszékbe, majd kezdjük meg a hemiplégiás izmok helybeli kezelését enyhe masszálással, pasz- szív és aktív mozgási gyakorlatokkal, a harmadik hét után pedig gyenge faradés árammal iparkodunk az izmok működésképességét javítani. A nagyon erős kontraktúra ellen lassú nyújtás ajánlatos. Az ízületek passzív mozgatása igen szükséges, bár eleinte ez fájdalmat okoz. Meleg fürdő a gutaütésre hajlandó embernek nem való, még az is veszedelmes, ha rekkenő melegben tartózkodik. A kontraktúrás izmokra s a fájdalmas vállízületre mindazonáltal meleget lehet alkalmazni. Agyembolia. Embolia cerebri. Rendesen a karotis útján, ritkábban a vertebralis verőéren át jut az agyvelőérrendszerbe az embolus és legtöbbször az arteria cerebri media területén okoz elzáródást. Tünetek. Az emboliás érelzáródás okozta roham nagyban hasonlít az apoplexiához és rendszerint csakis a körülmények tekintetbevételével (billentyűbaj, endocarditis) határozunk e két lehetőség közt. Mindazonáltal az olyan eset, amelyben nagyobb kiesés (hemiplegia, afazia) eszméletvesztés nélkül támad, továbbá amelyben az általános tünetek feltűnő gyorsan javulnak, inkább az embolia mellett bizonyít. Kórtan. Az esetek nagyobb részében a billentyűk endokarditiszes felrakodásából vagy pusztuló, széteső, kifekélyesedő folyamatából, ritkábban a fülese trombusából, vagy az ateromás fekélyes aorta trombusaiból, vagy a vena pulmonalis területéről származik. Leggyakrabban észlelhető mégis a kéthegyű billentyű stenozisában és éppen ezért gyakoribb nőben, mint férfiban és gyakoribb a fiatalabb korban. Kórjóslás és gyógyítás. Függ az alapbajtól és attól, hogy mekkora az a terület, amelyet az embolus a keringésből kizárt. Fertőzött embo- lusok, gennyes gyulladás, tályog keletkezésére vezethetnek. Az embolia létrejötte után a beteg gondos ápolása és teljes nyugalma biztosítandó, egyébként a következményes bénulások gyógyítása tekintetében a gutaütésnél mondottak lehetnek irányadók.
