Herzog Ferenc dr. (szerk.): A belorvostan tankönyve 2. (Budapest, 1932)
Az idegrendszer betegségei - Ángyán János dr.: Agyvelőbajok
397 hat vért. További sajátsága ennek a vérellátásnak az, hogy az az ércsoport, amely a capsula interna post, tájékán van, befolyásolhatja az egyik testfél teljes mozgási képességét, míg az agyvelőkéreg felől bejutó veröerecskék csupán kisebb területre tartoznak, de itt is nagyobb kiterjedésű elhalás származhatik abból, ha ezen artériák törzsökéi: az art. cerebralis anterior (az agyvelő belső közép felületén és az 1. gyr. front.-on), az art. fossae Sylvii (amelynek ágai a 2—3. gyrus frontalis, a gyr. centralis anterior és posterior, gyr. supramarginalis, angularis és a halán- tékkarélyra terjednek) vagy az art. cerebri post, (occiput kérge) válnak átjár- hatatlanná. Tünetek. Rendesen minden előzetes tünet nélkül, rendes napi foglalkozás közben, esetleg valamely felindulás nyomán, de sokszor ilyen hatás nélkül a beteg hirtelen, mint villámcsapásra összeesik és elveszti eszméletét (ictus). Néha álomban éri a beteget az inzultus és többé nem tér magához, avagy reggelre ébredve maga állapítja meg bénultságát. Az esetek kisebb részében, mintegy 20°/o-ában, a tünetek csak lassan vagy apróbb rohamokban fokozódnak. A kezdeti tünetek ilyenkor általánosan rossz közérzés, levertség, szédülés, vértolódás, fejfájás, kábultság, sőt zavartság, nyálfolyás, hányásinger, hányás, pulzusritkulás lehetnek és néhány óra alatt fejlődik ki a teljes apoplexia kórképe. A rohammal fejlődő és az azonnali eszméletvesztéssel járó apoplexia és a fokozatosan teljes öntudatlanságig, esetleg egy vagy több kisebb rohammal előrehaladó gutaütés-típusok között számos változat lehetséges. A. cerebri media (ramus corticalis) A. lenticulooptica Thalamus opticus Capsula interna Nucleus lentiformis 93. ábra. Az arteria cerebri media elágazódása.
