Herzog Ferenc dr. (szerk.): A belorvostan tankönyve 2. (Budapest, 1932)
Az idegrendszer betegségei - Ángyán János dr.: Agyvelőbajok
395 gal hólyaghoz hasonló és a benne levő folyadék mennyisége 100 ccm., de 1 liter, sőt kivételesen még ennél is nagyobb mennyiségű lehet. Kórfelismerés. A csecsemőben a fejkerület gyors növekedése figyelmeztet a vízfejűség fejlődésére. A gyermekben a koponya megnagyobbodása rahitiszes eredetű is lehet, de az ilyen koponya nem körtealakú, hanem szögletes skatulyaszerű (tété carrée), a nyitott Kutacsok nem domborodnak elő és az orbitatető előboltosulása és ennek következtében a szemek helyzetének megváltozása nem állapítható meg. Megkülönböztetendő a veleszületett vérbajban jellemzően erősen elődomborodó homlok (olimpusi homlok) is a vízfejűségtől. A felnőttek vízfejűségének kórfelismerése gyakran igen nagy nehézségbe ütközik. Hevenyés tüneteinek fellépésekor főképpen a tuberkulózisos meningitisszel téveszthető össze, de a tévedés annak jellemző és előrehaladó kórlefolyása miatt csakhamar kiderül. Idősült lefolyásában az agydaganathoz hasonló lehet és néha a megkülönböztetés, különösen ha körülírt meningitis serosa folytán helyi, illetve góctüneteket idéz elő, alig lehetséges. Legvalószínűbb még a vízfejűség felvétele felnőtt egyénen olyankor, amikor az éppen jelzett körülmények között a daganat növekedésének tünetei még évek múlva sem jelentkeznek. Fontos felvilágosítást adhat a kórfelismerés szempontjából az ence- phalographia: ha ugyanis gerinccsapolás alkalmával a lebocsátott folyadék helyébe levegőt juttatunk be, a levegő az agykamrában a röntgen- felvételen kimutatható (1. 415. o.). Vízfejűség esetén természetesen csak akkor, ha a közlekedés a foramen Magendie-n át szabad. A vízfejűség egyes formáinak megkülönböztetésére szolgáló eljárások közül említendő Foerster jódpróbája; ha jódot fecskendezünk a szubarahnoideás űrbe (10°/o-os NaJ-oldatból 2 ccm-et), úgy az ép viszonyok között az első órán belül a vizeletben kimutatható; megjelenése késlekedő, ha a felszívódás akadályozott. Az agykamrák egymásközötti és a szubarahnoideás üreggel való közlekedésének akadályát ugyancsak a jód - próbával lehet kimutatni: agypunctióval az agykamrába juttatott jód ép viszonyok között 10—15 perc múlva jelenik meg a gerinccsapolás útján nyert folyadékban, míg ha hosszabb időn át jód nem mutatható ki, úgy ez a közlekedés akadályozottságát bizonyítja. Gyógyítás. A lueszes eredetű vízfejűségben a kisgyermekben napi 015—0'20 g. jódkáli, vagy kéneső kenőkúra (napi 1 g. szürke kenőcscsel) végezhető. Ez néha a nem lueszes eredésű vízfejűségre is kedvezően hat. Felnőttben a kéneső- vagy bismuth-kezelés mellett a salvar- san-készítményekkel való kezelés is megkísérelhető. A hevenyés tünetekkel járó meningitis serosa gyógyításában a meningitiszben szokásos eljárásokat alkalmazzuk. A 40°/o-os hexamethylentetramin vénába fecs- kendezése, ha tbc.-s meningitisz kizárható, a leginkább ajánlatos eljárás. A tüneti kezelésnek főfeladata volna a nyomás csökkentése s erre
