Herzog Ferenc dr. (szerk.): A belorvostan tankönyve 2. (Budapest, 1932)

Az idegrendszer betegségei - Ángyán János dr.: Agyvelőbajok

\

ugyan (pl. megvakulva), de egyébként látszólag meggyógyulva él évekig, amikor a daganat növekedésének új jelenségei mutatkoznak. A daganat nélkül fejlődött vízfejűség a felnőttben különböző okokkal állhat kapcsolatban. Az esetek egy részében hevenyés fertőző betegségek után fejlődött (pneumonia, tífusz, influenza), máskor a fejet ért megrázkódtatás, vagy ütés, gyakran előzetes erős napfényhatás után (insolatio) szerepelhet mint a baj kiváltó oka olyan egyénben, aki talán egy már a fiatalabb korban elszenvedett fertőzéses meningitiszes megbetegedés következtében e betegségre hajlamos. Ügy a gyermekkori, mint a felnőttek vízfejűségében jelentős szerepe van a luesnek és ezért minden ilyen esetben fontos a kimutatása a vér és a liquor Wassermann reakciója segélyével.

Kórtan és kórbonctan. A vízfejűség kétféle lehet. Vagy csak a kamrák folyadéktartalma szaporodik meg és ez esetben a folyadék kitágítja a kamrák üregét (hydrocephalus ventricularis seu internus), vagy pedig az agyvelő és a koponya között gyülemlik meg a folyadék (hydrocephalus meningeus seu externus); az utóbbinak kétféle oka lehet: az egyik a lágy burkoknak izzadmányt termelő megbetegedése, amely mellett az agy fejlődése gátolt, a másik az agyvelő (fejlődési rendellenesség, vagy polioencephalitis utáni) sorvadása, nagyobb kiterjedésű lágyulása, amelyek miatt nyomáscsökkenés támadt a koponyaüregben és az így keletkezett üreg kitöltésére szolgál a folyadék (hydrocephalus ex vacuo). Foerster a vízfejűségnek következő formáit különbözteti meg: 1. ti. occlusus, amikor az agykamrák és a subarahnoideás ür között a közlekedés elzáródott, 2. H. aresorptivus, amikor a közlekedés megtartott, de a termelt agyvíz felszívódása a vénás rendszer megbetegedése folytán hiányos, 3. H. hypersecretorius, amidőn gyulladásos folyamat vagy a liquorelválasztást fokozó belső elválasztási zavar következtében (az epifizis sorvadása, amely az elválasztást fokozó hipofízisnek antagonistája) túlsók agyvíz képződik, 4. H. concomitans ex vacuo, veleszületett agyvelősorvadás következtében, 5. H. ex vacuo reactorius, az agyállománynak gyulladásos, vagy lágyu- lásos folyamat következtében bekövetkezett zsugorodáskor.

Míg a fejletlen agykoponyának a megszaporodott, vagy elfogásában gátolt agyvíz igen tetemes megnagyobbodását okozza, addig a felnőtt emberen nem ritkán sorvasztja a koponyatetőt és a koponyaalapon is kimutatható a sorvadás; elsősorban a sella turcica öblözete lesz laposabb, a dorsum sellae, a processus clinoideusok elvékonyodnak és eltompulnak, amint ezekről a röntgenfelvételen meg is győződhetünk. Az agyvelősorvadáshoz társuló vízfejűség a fejletlen koponya rendes fejlődésének elmaradását, tehát mikrocephaliát eredményez.

Az agy állománya a veleszületett vízfejűségben a nyomási sorvadás következtében teljesen elvékonyodott s az egész agyvelő valóság394