Herzog Ferenc dr. (szerk.): A belorvostan tankönyve 2. (Budapest, 1932)
Herzog Ferenc dr.: A szív és a vérerek betegségei
33 amely állaton ezen idegnek átmetszése után megszűnik. Emberen is ki lehet mutatni, hogy a vagusz-tonus változásától függ a légzési aritmia: a vagusz gátló hatását megszüntető atropin megszünteti a respirációs aritmiát. A szinusz-ritmus változása okozhat ezenkívül tahikardiát és bradikardiílt is. Ilyen tahikardiát gyakran észlelünk ideges embereken és ezen tahikardiák azok, amelyek szívdobogás-érzéssel járnak. Pszihikai ingerek váltják ki ezen tahikardiákat. A szinusz-ritmus szaporaságán alapul továbbá a láznak tüneteként keletkező tahikardia. Az idegrendszer szervi betegségeiben is gyakran észlelünk tahikardiát, melyben a szív minden része egyformán résztvesz. A vagu- szoknak megbetegedése polineuritiszben vagy más okból, a vagusz23. ábra. Légzési aritmia. I: belégzés; E: kilégzés; R: art. radialis. centrum bénulása, mint általános agyvelői tünet, tahikardiához vezet. Az említett megbetegedésekben észlelünk gyakran kifejezett respirációs aritmiát is. Végül az idegrendszer útján keletkezik az ugyancsak idetartozó Basedowos tahikardia is, amely a neuraszténiások szintén szinusz-ritmusos tahikardiájától abban különbözik, hogy állandó. Másrészt azonban a szinusz-ritmusnak változása bradikardiáihoz is vezethet. Bradikardia alatt nemcsak a pulzusnak, hanem a szívösszehúzódásnak is ritka voltát kell érteni. Nem bradikardia tehát, ha ritka lesz a pulzus intermissziókkal járó extraszisztolék folytán, vagy ha a vezetésnek megromlása folytán esnek ki kamra-szisztolék. A disszociációban is csak a kamrák húzódnak össze lassú ritmusban, a pitvarok működése azonban rendes szaporaságú. Az igazi bradikardiá- ban a szívnek minden része résztvesz és ilyen bradikardia keletkezik, ha a szinusz-ritmus lesz lassúvá. A vágusz-tonus fokozódása okozza ezen bradikardiát. Ilyen módon hat a ritmusra a digitálisz, ugyanígy az epesavak ikteruszBelorvostan tankönyve. II. 3. kiadás. 3
