Herzog Ferenc dr. (szerk.): A belorvostan tankönyve 1. (Budapest, 1929)
Fejes Lajos dr.: Fertőző bajok
84 39—40°-ra, azonban csak rövid ideig, néha alig néhány óráig marad ily magasan, azután ismét leszáll, úgy hogy a második és harmadik nap rendesen már lázmentes a beteg vagy csak pár tizedfoknyi hö- emelkedése van; gyakran azonban már a harmadik napon a láz fokozatos emelkedése újra kezdődik. E rendesen háromnapos pro- drómás szakot követi az erupció stádiuma. A kanyarós kiütés eleinte gombostűfejnyi, később nagyobbra növő élénk piros, az ujj- nyomásra elhalványodó, a bőr felülete fölé alig emelkedő foltok alakjában jelentkezik, amelyek eleinte egy-egy szőrtüsző körül fejlődnek. A foltok összefolyásából) nagyobbak keletkezhetnek. A kiütés az arcon kezdődik, innen terjed a nyakra, a mellkas, a törzsök, a végtagok bőrére; csak ha igen sok és sűrű a kiütés, található ez a hajzatos fejbőrön is. Az erupcióval egyidejűleg ismét hirtelen fokozódik a láz, 40°-ra, sőt ennél is nagyobbra. A kiütés rendesen 1—2 nap alatt tetőfokát eléri. Ez idő alatt a láz kisebb- nagyobb ingadozással állandó, a prodrómás szak valamennyi tünete erősbödik, hevesebb a nátha, a nyálkahártya hurutja, a hang fátyolozott, esetleg egészen rekedt, a fénykerülés kifejezettebb, a beteg bágyadt, étvágytalan, sőt néha delirál. A vizeletben néha lázas fehérjekiválasztás található; a diazó-reakció a kiütéses-lázas szakban rendesen pozitiv. A fehérvérsejtek száma a kanyaróban megfogy, a leukopénia jellemző tünet; kivált a limfociták és az eozinofil sejtek fogynak meg. 3000—4000 szokott a fehérvérsejtek száma lenni. Ezután a kiütés kezd elhalványodni, a hőmérsék krizisszerű eséssel hirtelen a rendesre száll, a nyálkahártyák hurutja szűnik, szóval a beteg az épülés szakába érkezett. A bőr ilyenkor csekély fokban hámlik, néha csakis az arcon, a hámlás korpádzó, a hámlás fürösztés után megszűnik. Fontos különbség, hogy a (hámlás sohasem jelentkezik összefüggő lemezek alakjában, mint skarlát után. Az első lázas naptól számított 10—12. napra a típusos lefolyású kanyaró teljesen elmúlt. E vázolt lefolyástól többirányú eltérés fordul elő. Enyhe esetben a kötőhártya és a garatűr mérsékelt hurutja mellett gyorsan múlik az exantéma, a betegség csak csekélyfokú hőemelkedéssel jár. Ez a leggyakoribb lefolyás., a gyermekek nem maradnak ágyban, esznek és játszanak. Súlyosabb esetben a tünetek ellenben még hevesebbek, a kötőhártya hurutja gennyes váladékot ad, a kornea és az írisz megbetegedhetnek. A gyulladás a felső légutakban kruppös lepedőket válthat ki, a gége erősebben gyulladt nyálkahártyájának duzzanata hangrésszűkületet okozhat, ami megnehezíti a légzést.'A gyulladás elterjed a levegőcsövön, a bronhusokon és különösen az apró bronhusok hurutja, az ú. n. bronchitis capillaris, okoz légzési nehézséget. Hallgatózáskor a tüdő felett sok finom hurutos
