Herzog Ferenc dr. (szerk.): A belorvostan tankönyve 1. (Budapest, 1929)
Fejes Lajos dr.: Fertőző bajok
83 a családi körben és közvetlen környezetükben kifejlődött skarlátos beteggel érintkezésbe jutottak, akkor célszerű lesz e gyermekeket 2*5 —5 cm3 koncentrált szérummal beoltani. Egészen más probléma a Dick-reakció pozitív eredménye alapján fogékonynak talált gyermekek általános, tömeges oltása. Igen sok szerző erélyesen tör lándzsát a tömeges oltás mellett, hangoztatván, hogy a rendszeres, 3—4-szer ismételt, megfelelően hígított toxin beoltása ártalmatlan s hatására az addig pozitív Dick-reakció hosszabb időre negatívvá válik és ez a fogékonyság megszűnését jelenti. Ki kell emelnünk, hogy az újabb etio'lógiai vizsgálatok, kivált a belőlük levont gyógyító- és védő-oltó eljárások minden szembeötlő hatásuk mellett sem maradtak ellentmondás nélkül s ezért ma még korai volna mindezen kérdésről, mely ma még a kutatás középpontjában van, magunknak végleges Ítéletet alkotnunk. Kanyaró. Morbilli. A kanyaró a felső légzőutak és a kötőhártya megbetegedésével járó, igen nagy mértékben fertőző, hevenyés, kiütéses betegség. Lefolyásában az inkubáció, a prodróma, a virágzás és a lábba- dozás időszaka különböztethető meg. Az inkubáció rendesen 10—11 napig szokott tartani, ez idő alatt a fertőzött néha bágyadt, főfájásról, étvágytalanságról panaszkodik, vagy már ilyenkor is csekély hőemelkedés állapítható meg. Többnyire azonban az inkubációs szak tünet nélkül nmük el és a betegség a prodrómás szakkal kezdődik. A baj kezdeti szakát a hurutos tünetek jellemzik. Rendesen a nátha bő orrváladékkal, orrvérzéssel az első; ehhez csakhamar kötőhártyagyulladás csatlakozik; a szemhéj, a kötőhártya piros, erezett, duzzadt, a könnyelválasztás fokozott, úgy hogy a könnycseppek az arcon végigperegnek; a hurutos váladék a szemhéjjakon reggelre beragad. A beteg fénykerülő. A száj-garatűr nyálkahártyája is duzzadt és vörös, a két mandola kissé megnagyobbodott; a második vagy harmadik napon jelentkezik a száj-garatűr nyálkahártyáján a jellemző enanthema, amely körülbelül lencsenagyságú élénk piros foltokból áll és többnyire csak kevéssel előzi meg az exantémát. Már előbb (2—3 nappal) jelentkeznek a szájűr nyálkahártyáján, rendesen az előzápfogakka! szemben az ú. n. Koplik-foltok, ezek pirosas udvartól körülvett apró, gombostűfejnyi, nagyobbra nem növő, fehéres, kiemelkedő foltok. A prodrómás tünetek jelentkezésével kezdődik a láz; rendesen kifejezett hidegrázás nélkül, de elég hirtelen módon emelkedik a hőmérsék az első napon 6*
