Herzog Ferenc dr. (szerk.): A belorvostan tankönyve 1. (Budapest, 1929)
Fejes Lajos dr.: Fertőző bajok
70 beoltva, olyan helyi és általános hatás támad, amely tulajdonképpen igen enyhe lefolyású valóságos hirnlos megbetegedés; ennek árán nyeri a szervezet a későbbi súlyosabb fertőzéssel szemben az immunosságot. Az oltás módja a következő: a felkar külső oldalán a bőrön késsel vagy az e célra szolgáló oltólándzsával három-négy karcolást ejtünk, de olyan felületesen, hogy vérzés ne támadjon. A felkarcolt bőrbe bedörzsöljük a lándzsával az oltóanyagot s megvárjuk, amíg az beszárad; utána a sebet fedőkötéssel látjuk el. A beoltás Ihelyén először ú. n. traumás'reakció támad, mely a bőr pírjából s csekélyfokú duzzanatából áll, ez 1—2 nap alatt nyomtalanul eltűnik. A tulajdonképpeni vakcinás reakció a negyedik napon kezdődik; az oltási területen piros folt keletkezik, amely eleinte sima, az 5—6-ik napon mindjobban kiemelkedik, a 7—8-ik napon jellemző hólyaggá alakul, amelynek tartalma eleinte víztiszta, később zavarossá válik, közepén a besüppedés kifejezett; ilyenkor már a körülötte levő bőr kissé megduzzad s pirosas lesz; a 11—12-ik napon kezdődik a hólyag beszáradása, a bőr elhalványodik, a 18—20-ik napon a besüppedt pusztulát fedő pörk leválik s alatta a jellemző sugarasan heges bőr marad vissza. A helybeli reakciót kiséri az általános, a 4—5. napon lázas hőemelkedés kezdődik, amely a 8-ik nap körül éri el a tetőfokát, és amely a helybeli reakció visszafejlődésével ismét a rendesre száll alá. A lázas szakban kifejezett a betegség érzése, néha a táji nyirokmirigyek is fájdalmasan megduzzadnak. E típusos vakcinás reakciótól eltérően, néha az egész oltási betegség mind helybeli, mind általános tüneteivel igen gyorsan (8 napon belül) lefolyik. Az oltás helye körül ú. n. mellékhólyagok keletkeznek, amelyek éppen úgy változnak át, mint az eredeti vakcinás hólyag. Máskor a helybeli hólyagképződéssel egyidőben testszerte kisebb-nagyobb kiterjedésben vakcinás kiütés indul meg, amelyet a nyirok és vér útján elterjedt virus okoz. A viszkető oltási hely kaparásával is juthat el a himlős virus egyéb helyre. Az ismételt oltásnak, az ú. n. revakcinálásnak mind helybeli, mind általános reakciója enyhébb és gyorsabb lefolyású szokott lenni. Az oltási komplikációk nevén azelőtt leirt különböző elváltozások tisztátalan eljárás következményei, amikor gennyesztők s egyéb mikroorganizmusok jutnak az oltási sebbe. Jóllehet helyesen megfigyelni tudó orvosok mindenfelé a legkétségtelenebb bizonyítékát szolgáltatták a himlővédőoltás sikeres voltának, mégis a tagadó szellem e téren is minduntalan le akarta rontani ezen eljárás hitelét és sokan tagadásba vették a himlőoltás kötelező voltának megengedhetőségét. Orvosok is küzdöttek ellene, pedig közöttük is sokan megkeserülték álláspontjukat. Az oltás
