Herzog Ferenc dr. (szerk.): A belorvostan tankönyve 1. (Budapest, 1929)
Fejes Lajos dr.: Fertőző bajok
50 működés és a pulzus szapora, a láznak megfelelő; csak a lázas időszak vége felé válik a pulzus ritkábbá, ilyenkor relativ bradikardía is. gyakori és kivált a lábbadozás szakában feltűnő a ritka pulzus, amely hosszú ideig megmaradhat. A foltos láz jellemző tünete a bőrkiütés, amelytől nevét is nyerte. Ennek jellemzője alakbeli, nagysági és színárnyalati igen nagyfokú változatossága, valamint, hogy színe sohasem egységes és soha nem oly tiszta, mint a többi lázas fertőzéses kiütésé, hanem mindig bizonyos elmosódott, szennyes árnyalatú. A lázas időszak 4—6. napján többnyire a has és mellkas bőrén gombostüfej-lencse- nagyságú, az alapról kissé kiemelkedő, ujjnyomáéra elhalványodó, a nyomás megszűntére ismét kipirosodó halványrózsaszínű foltok, a rozeolák jelentkeznek, amelyek 1—2 napon belül testszerte ki- virágzanak; a kiütés az egész törzsök, a nyak, az arc, a kar és., a láb bőrén, sőt még a tenyéren és talpon is látható. A rozeola később fokozatosan változik: kezdeti rózsaszíne előbb élénkpiros, majd sötétebb livides árnyalatú; a folt megnő, kerek széle szabálytalanul zegzugossá válik, majd halványkékes udvar veszi körül; ilyenkor ujjnyomással már nem tüntethető el. A rozeola ezen átalakulását petékiás átváltozásnak szokás nevezni. Némely járványban a rozeolában nagyobb bonder zés folytán ugyanolyan elváltozás fejlődik ki, mint amilyen a valódi szepszises bőrvérzés. A petékiás rozeolák összeolvadásából nagyobb foltok keletkezhetnek, emiatt a kiütés első pillantásra a kanyarós kiütésre emlékeztet. Jellemző a foltos láz rozeolájára a folt színének további átalakulása. A folt lassú fokozatos elhalványodása folyamán ugyanis éppen olyan szín- változás fejlődik ki, mint valamely bőralatti, ütődésből származó vérzés átalakulásakor és felszívódásakor. A folt teljes elhalványodása után a bőr igen finoman korpádzó alakban hámlik. E hámlás már előbb is kimutatható; ha ugyanis a beteg bőrét, pl. a hátán, ujjunkkal dörzsöljük, hámlást észlelünk, amely hasonló a rajztörlő gummi használásakor visszamaradó apró cafatokhoz (Brauer radirgummitünete). A vérzékenység a foltos láz rendes tünete; ezért sikerül a Rumpel-Leede tünete is: a felkart pólyával leszorítva, a pangásos területen apró bőrvérzések fejlődnek ki. Megjegyzendő azonban, hogy a két tünet más betegségben is található. A nagy láz kifejlődésével megduzzad a lép is, bár nem mindig tapintható. Az idegrendszer tünetei közül eleinte a nagyfokú részvétlenség, tompultság feltűnő, mely sokszor változatlanul megmarad az egész betegség lefolyása alatt. A nagy láz idején izgalmi tünetek is gyakoriak, delirium, hallucinálások gyötrik a beteget. A szívműködés a betegség folyamán szenvedhet a vazomotoros
