Herzog Ferenc dr. (szerk.): A belorvostan tankönyve 1. (Budapest, 1929)
Herzog Ferenc dr.: A légzőszervek betegségei
551 A hörgőhurut akadályozhatja a tüdőbeli gázcserét. Míg a nagy bronhusoknak és a légcsőnek hurutja nem akadályozza a légzést, a kisebb bronhusoknak és még inkább a bronhiolusoknak hurutja megnehezíti a levegőnek beáramlását a tüdőalveolusokba. A duzzadt nyálkahártya és a felgyűlő váladék szűkíti a hörgőknek lumenét, amely annál inkább szűkül, minél kisebb a hurutos bronhusoknak átmérője. Tehát a diffúz bronchitis capillaris zavarja meg a legsúlyosabban a gázcserét, ilyenkor nehézlégzés támad és a vér oxygenjének fogyása folytán a beteg elkékül. A köhögési rohamok fokozzák a diszpnoét és a cianózist. A megfázás kapcsán keletkezett hurutokban a beteg teljesen láztalan lehet, vagy pedig csak kisebb hőemelkedése van. Néha a beteg esténkint erősebben lázas, de reggelre többnyire megkisebbedik forrósága. A láz néhány napig, esetleg 1—2 hétig is eltart. Az influenzás bronhitiszben a láz nagyobb szokott lenni. A köpetnek mennyisége és minősége más a betegség kezdetén, mint későbbi időszakában. Eleinte igen kevés, tapadós, üvegszerű köpetet ürítenek a betegek, későbben bővebben köhögnek fel hígabb, nyálkás köpetet, amely gennyes részleteket is tartalmaz. Végül pedig gyakran egészen gennyessé lesz a köpet. A hevenyés hörgőhurutnak lefolyása és kórjóslata egyrészt attól függ, hogy a legkisebb, vagy pedig a nagyobb bronhusokban van-e a hurut, másrészt pedig attól, hogy milyen fertőzés okozza a hörghurutot. A tracheobronchitis és a nagyobb hörgőknek hurutja nem jár súlyosabb általános tünetekkel és többnyire napok, vagy 1—2 hét alatt elmúlik. A bronchitis cavillaris sokkal súlyosabb. A hörgőhurut különösen fiatal gyermekeken szokott gyakran a legkisebb csövecskékre átterjedni; elég gyakran fordul ez elő a szívbajos emberek pangásos hurutjában is. Legveszedelmesebb a bronchitis capillaris, ha gyermeken vagy öreg emberen fejlődik ki, mivel szervezetüknek aránylag csekély az ellenállóképessége és mert ezen korban nagyon gyakran átterjed a gyulladás a tüdőnek szövetére és bronchopneumonia keletkezik. Súlyos esetekben gyengül a szív ereje, a betegek cianózisa és diszpnoéja fokozódik, a végtagok hűvösek lesznek és a betegek a fokozódó gyengeség miatt nem tudják felköhögni a bő váladékot, végre pedig öntudatuk zavarttá lesz és a szívgyengeség tünetei közt meghalnak. A meghűlés kapcsán keletkező hörgőhurutok könnyű lefolyásúnk és hamarosan teljesen elmúlnak. Elég gyakran látjuk, hogy ezen bronhitisz ismételten recidivál, ilyenkor többnyire az orr- és garatüregböl terjed lefelé a hurut a bronihusokba. A fertőző betegségekben azonban (pl. influenza, morbilli) sokkal súlyosabb tünetekkel jár a bronhitisz, ilyenkor a bronhitisz tulajdonképpen
