Herzog Ferenc dr. (szerk.): A belorvostan tankönyve 1. (Budapest, 1929)
Herzog Ferenc dr.: A légzőszervek betegségei
552 csak egyik tünete az illető betegségnek. Azért is súlyosabb a bron- hitisz ezen betegségekben, mert nem ritkán alkalmat ad a gümő- kór elterjedésére (morbilli, pertussis). Az idült hörgőhurut többnyire nem okoz lázat. Nagy kiterjedésű, bő nyálkaelválasztással járó hurut cianózishoz, diszpnoéhoz vezethet. A tüdők lelett a hallgatódzási lelet olyan, mint az akut hörgőhurutban, kopogtatással pedig esetleg a tüdőhatároknak kitágulását mutathatjuk ki. Ez a tüdőtágulás a hurut elmúlásakor visszafejlődik. Hosszantartó hörgőihiurut azonban előmozdítja az emfizéma kifejlődését (1 ezt). A köpet többnyire nyálkás-gennyes, máskor nagymennyiségű és nyálkás, némelykor pedig állandóan kevés, tapadós. Az idült hörgőhurutban rendszerint javulás váltakozik súlyosbodással. Nyáron a beteg többnyire jobban van, mint télen, midőn meghűlés kapcsán a hörgőhurut súlyosbodik. Kóroktani szempontból két csoportra oszthatjuk a hevenyés hörgőhurutot. Az egyikben valamely fertőző betegség okozza, a másikban, noha szintén szerepelnek baktériumok, a hurutnak előidézésében más körülményeknek van nagyobb fontosságuk. A fertőző betegségekben a hörgők nyálkahártyájának infekciója a belégzés (pl. influenza) vagy a vérkeringés útján történik (pl. tífusz). Hörgőhurut támadhat a szifilis második szakában, rendszerint az erre jeülemző bőr- és nyálkahártya-elváltozásokkal együtt. A második csoportba tartozó hurutok keletkezésében a meghűlésnek, poros levegő és izgató gázok belégzésének van jelentősége. A nyálkahártyát fedő nyálkaréteg annak védelmére szolgál, a csillós hám pedig a légutakba jutott port a nyálkával együtt a gége felé továbbítja. Éppen ezért pornak belégzése folytán többnyire csak a légcsőben és nagyobb hörgőkben keletkezik hurut, míg a kisebb hörgők nem betegszenek meg. Az orvosságok közül a jód- és brómvegyületek hatnak izgatóan a nyálkahártyákra. A jodizmus, bromizmus tünetei közé tartozik a bronhitisz is. A meghűlés a hörgőhurut keletkezésében néha oly módon árt, hogy a nyálkahártyát lehűti a belégzett hideg levegő, de kétségtelen, hogy ezenkívül másként is keletkezhetik bronhitisz meghűlés folytán. Távoli testrészeknek (pl. láb) lehűtése is okozhat hörgőhurutot. Az idült hörgőhurutot előidézhetik ugyanazon ártalmak, amelyek az akut hurutot okozzák, ha tartósan érik a nyálkahártyát. Ezenkívül a tüdőnek és szívnek betegségei járnak sokszor idült hörgőhuruttal. így a tüdőtuberkulózis, az emfizéma gyakran szövődik idült hörgőhuruttal, a szívbajok pedig akkor okoznak igen sokszor hörgőhurutot, ha pangáshoz vezettek a kis vérkörben (pangásos hurut). A kis vérkör keringésének és a légzésnek akadá
